Nem minősül ingatlanközvetítőnek az Airbnb


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

AZ EUB szerint az Airbnb szolgáltatása egy olyan közvetítés, amely a potenciális szállóvendégeknek segít kapcsolatba lépni a rövid távú szálláslehetőségeket nyújtó cégekkel vagy magánszemély házigazdákkal, ezért a 2000/31 / EK irányelv értelmében azt „információs társadalommal összefüggő szolgáltatásként ”kell besorolni.

Az Airbnb győzelmet aratott az önkormányzati hatóságok átfogó szabályozási tervével szemben, miután az Európai Unió Bírósága (EUB) úgy döntött, hogy inkább „információs társadalmi szolgáltatásnak” kell tekinteni az Airbnb-t, mint ingatlanügynökségnek.

Az EUB ítélete szerint az Airbnb-nek nem kell ingatlanügynöki engedélyt kérnie a franciaországi működéshez, mivel fő feladata a bérelt szálláshely bemutatásában és megtalálásában való segítségnyújtás, és nem ügynökként értékesíti azokat.

Ez a döntés lendületet ad a társaságnak, a jövő évi tőzsdére lépés előtt. Az Airbnb küzdelmet folytat a világon több önkormányzat, – köztük Párizs, Amszterdam és Barcelona – állításaival szemben is, amelyek azzal érvelnek, hogy a cég szolgáltatásai megváltoztatják a környék arculatát, ezért szigorúbb szabályozás kell.

Az Írországban nyilvántartásba vett Airbnb szerint az EUB döntése lehetővé tenné számára, hogy „továbblépjenek és folytassák a városokkal folytatott együttműködésüket az egyértelmű szabályok kidolgozása érdekében”.

Az Airbnb a döntés után úgy nyilatkozott, hogy „mindenki számára jó partnerek akarunk lenni, és már több mint 500 önkormányzattal együttműködtünk annak érdekében, hogy segítsünk a tulajdonosoknak megosztani otthonukat, betartani az irányadó jogszabályokat és fizetni az adót”.

A luxemburgi bíróság elutasította a Professzionális Turizmus és Szállás Szövetségének (AHTOP) azon állításait, miszerint az Airbnb-nek ugyanazok a számviteli, biztosítási és pénzügyi kötelezettségei vannak, mint a hagyományos ingatlanközvetítőknek.

Az AHTOP azt kívánta bizonyítani, hogy a társaságot a francia Hoguet-törvény hatálya alá tartozik, amely az ingatlanszakmát szabályozza és büntetőjogi szankciókat is kilátásba helyez a jogsértések miatt. A bíróság szerint azonban az Airbnb lényeges jellemzője a találati lista, amely lehetővé teszi a szálláskeresők számára, hogy kapcsolatba lépjenek a szálláslehetőséget kínáló tulajdonosokkal, valamint „a szerződéskötést is megkönnyítik”.

AZ EUB szerint az Airbnb szolgáltatása egy olyan közvetítés, amely a potenciális szállóvendégeknek segít kapcsolatba lépni a rövid távú szálláslehetőségeket nyújtó cégekkel vagy magánszemély házigazdákkal, ezért a 2000/31 / EK irányelv értelmében azt „információs társadalommal összefüggő szolgáltatásként ”kell besorolni.

Az EUB ítéletében hivatkozott az Uberrel kapcsolatos döntésére, amelyben, úgy találták, hogy a cég inkább közlekedési társaságként működik, mint információs társadalommal összefüggő szolgáltatásként, amely szigorúbb szabályozás alá tartozik.

A bíróság azonban kijelentette, hogy az Uber esetében a társaság meghatározó befolyást gyakorolt ​​a járművezetők munkavégzési feltételeire. Az Airbnb esetében azonban az EUB szerint nem a cég határozza meg a felszámított bérleti díjat, és nem ő választja ki a házigazdákat, valamint a kiadó szállásokat sem.


Az AHTOP szóvivője, Quentin Michelon szerint nem vesztették el az Airbnb-vel szembeni harcot. „Panaszt nyújtottunk be 2015-ben, és azóta Franciaország új szabályokat vezetett be, amelyek az Airbnb-re is vonatkoznak. Az Airbnb-t végül szabályozni fogják Franciaországban, de nem ingatlanügynökként. ”

(theguardian.com)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.