Német legfelső bíróság: a Facebook visszaél piaci fölényével


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Visszaél piaci fölényével a Facebook közösségi portált üzemeltető társaság Németországban – mondta ki egy kedden ismertetett határozatában a német szövetségi legfelső bíróság (BGH).

A testület megerősítette a szövetségi versenyhivatal (Bundeskartellamt) egy 2019 februárjában hozott döntését, amely szerint a Facebook – illetve a portált és egyéb szolgáltatásokat, például az Instragram közösségi portált és a WhatsApp azonnali üzenetküldő alkalmazást üzemeltető társaság – a felhasználók információs önrendelkezéshez fűződő jogát sértő és a piaci versenyt hátráltató módon visszaél a közösségi portálok németországi piacán elért fölényével.

„Nincs komolyan vehető kétség azzal kapcsolatban, hogy a Facebook uralja a közösségi portálok németországi piacát, és azzal kapcsolatban sem, hogy a versenyhivatal által betiltott felhasználói szabályzata révén visszaél helyzetével” – áll a BGH határozatában.

A portált egész Európában üzemeltető írországi Facebook Ireland Limited panaszt emelt a felhasználói szabályzat átalakítására kötelező versenyhatósági határozat miatt a düsseldorfi tartományi felsőbíróságon, amely ugyan még nem döntött az ügyben, de a panaszos kezdeményezésére úgy rendelkezett, hogy az ügy lezárásáig nem kell teljesíteni a határozatot. A BGH ezt a rendelkezést helyezte hatályon kívül keddi döntésével.

A portál üzemeltetője szerint ennek nincs gyakorlati következménye, sem a felhasználó magánszemélyek, sem a portált használó vállalkozások számára. A német sajtóban ismertetett állásfoglalásuk szerint továbbra sem igazítják szabályzatukat a versenyhatóság előírásaihoz, és küzdenek annak elismeréséért, hogy nem élnek vissza piaci pozíciójukkal.

A versenyhatóság adatgyűjtési korlátozásokra kötelezné a Facebookot Németországban. A tavaly februári határozat indoklásában rámutattak, hogy a jelenlegi szabályok szerint a felhasználó csak azzal a feltétellel léphet a Facebook tagjai közé, hogy az üzemeltető összekapcsolhatja és egy közös felhasználói profilba szervezheti a portál használata révén keletkező adatait a társaság más termékeinek, például az Instagram vagy a WhatsApp használatával keletkező adataival, és úgynevezett harmadik – nem a Facebook-vállalatokhoz tartozó – honlapok, alkalmazások, szolgáltatások használata során keletkező adataival is.

A hatóság szerint ezen két ponton változtatni kell. A Facebook továbbra is szabadon gyűjthet adatokat különböző termékein, de csak akkor szervezheti össze az egyazon személyről, de más-más termék használata révén keletkező adatokat egy egységes Facebook-profilba, ha az adott felhasználó ehhez hozzájárul. Továbbá a nem a Facebook-vállalatokhoz tartozó honlapokról, alkalmazásokról származó adatokat is csak a felhasználó hozzájárulásával rendelheti hozzá az illető Facebook-profiljához.

Aláhúzták, hogy Németországban a Facebook uralja a közösségi portálok piacát, részaránya a naponta aktív felhasználók körében meghaladja a 95 százalékot. Ezért különleges versenyjogi kötelezettségek vonatkoznak rá, és figyelembe kell vennie, hogy „a Facebook-felhasználók gyakorlatilag nem tudnak áttérni más közösségi portálra”.

Az internetezők a jelenlegi szabályok szerint vagy elfogadják a társaság rendkívül kiterjedt adatgyűjtési és adatfelhasználási gyakorlatát, vagy nem használhatják a Facebookot. Ez pedig „kényszerhelyzet”, amelyben „szó sincs az adatfelhasználási feltételek önkéntes elfogadásáról” – emelték ki.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.