Népszerű a költségvetési csalás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csaknem 6300 büntetőeljárást indított az első félévben a NAV Bűnügyi Főigazgatósága, melyek elkövetési összértéke 77 milliárd forint volt. Az esetek 39, az elkövetési érték csaknem 90 százalékában költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljárást a hatóság.


A NAV Bűnügyi Főigazgatósága az idei első félévben 6257 ismertté vált bűncselekmény nyomán indítottak büntetőeljárást; ezek elkövetési értéke összesen 76,67 milliárd forint volt, ami éves összevetésben 7,5 százalékos emelkedést jelent – közölte honlapján az adóhatóság.

A folyamatban lévő büntetőeljárásoknál a kárbiztosítás összege (a lefoglalásból, biztosítási intézkedésből, önkéntes megtérítésből befolyó összeg együttesen) 13,24 milliárd forint volt, ami 17,27 százalékos kármegtérülést jelent. Ugyanez a mutató egy évvel korábban 12,36 százalékos volt, 8,81 milliárd forintnyi megtérülés mellett.

Az első félévben az ismertté vált bűncselekmények 38,8 százaléka a Btk. 310. §-ban meghatározott költségvetési csalás körébe tartozott, de jelentős a Btk. 329/A. §-a szerinti szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (26,03 %), illetve a Btk. 290. §-ban meghatározott csődbűncselekmény (8,43 %) aránya is.

A bűncselekmények száma egy év alatt a következőképpen változott:

  • a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűncselekmények száma 966-ról 1550-re nőtt, míg
  • a számvitel rendjének megsértése bűncselekmények száma 1254-ről 203-ra,
  • az áru hamis megjelölése bűncselekmények száma 425-ről 338-ra,
  • a csődbűncselekmény esetszáma pedig 755-ről 502-re csökkent.

Az egyes jogsértések kapcsán regisztrált elkövetési értékek az alábbi bűncselekmények esetében változtak jelentősebben éves összevetésben:

  • orgazdaság esetén a harmadára,
  • áru hamis megjelölése esetén felére,
  • szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén szintén közel felére csökkent, míg a
  • költségvetési csalás körébe tartozó jogsértés esetén 64,34 milliárd forintról 66,96 milliárd forintra nőtt.

Az összesített elkövetési értékből (76,67 milliárd forint) a költségvetési csalás körébe tartozó bűncselekmények elkövetési értéke 87,33 százalékot (66,96 milliárd forint) tett ki – olvasható a NAV közleményében.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 8.

Új pályázatok segítik a magyarországi innovációk szellemitulajdon-védelmét

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 500 millió forint keretösszeggel hirdet felhívásokat magyarországi vállalkozások, kutatóhelyek, magánszemélyek számára szellemi alkotásaik levédetésére – tájékoztatta a NKFIH és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) közös közleményben szerdán.