OBH: eredményes évet zárt a Budapest Környéki Törvényszék


Ismét eredményes évet zárt a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) 2023-ban: tovább csökkent a folyamatban lévő ügyek száma, miközben javult az ítélkezés megalapozottsága – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Senyei György a törvényszék összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón. Gerber Tamás, a BKT elnöke pedig hangsúlyozta: a törvényszéken elsőfokon nincs öt évnél régebb óta húzódó büntetőügy.

Senyei György emlékeztetett rá: a törvényszék az ország második legnagyobb létszámú és ügyforgalmú bírósága, tizennégy járásbíróság tartozik a BKT-hoz, amelynek illetékességi területe társadalmi, gazdasági, kulturális szempontból is sokszínű, ami sajátos nehézségeket jelent a működés szempontjából.

Közölte: 2023-ban országosan 2,4 százalékkal nőtt a bíróságokra érkező ügyek száma, csaknem 1,2 millió ügy indult a törvényszékeken és járásbíróságokon, ennek 11,7 százaléka (138 134 ügy) érkezett a Budapest Környéki Törvényszékre és járásbíróságaira.

A törvényszékre és járásbíróságaira tavaly 1,7 százalékkal több, 28 056 peres ügy érkezett, a járásbíróságokon a civilisztikai ügyek száma 6,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a polgári nemperes ügyeké 6,5 százalékkal. Törvényszéki elsőfokon elsősorban a büntető nemperes ügyek száma emelkedett. A törvényszéken és járásbíróságain 2023-ban 137 633 ügyet fejeztek be, ebből 28 111 volt peres ügy – mondta.

Szólt arról is, hogy az OBH kiemelt feladata a két éven túl húzódó ügyek számának csökkentése, a meghozott intézkedések nyomán 2020 augusztusa óta országosan csaknem megfeleződött a két éven túli peres ügyek száma, a BKT-n pedig 58 százalékkal csökkent.

Mint mondta, a törvényszéken folyó ítélkezési munka minőségét, szakmai színvonalát jól mutatja, ha minél kevesebb elsőfokú döntést fellebbeznek meg, azaz minél több ügy emelkedik jogerőre elsőfokon. Hozzátette: a BKT-n tavaly ez a mutató a büntető ügyekben mind a járásbíróságokon, mint a törvényszéken az országos átlagot meghaladó volt.

A BKT-n csökkent mind járásbírósági, mind törvényszéki elsőfokon a hatályon kívül helyezett ügyek aránya, ez járásbírósági szinten 2,5 százalék, törvényszéki elsőfokon 4,8 százalék – mondta.

Szólt arról is, hogy tavaly a BKT-n 1085 távmeghallgatást tartottak, ezzel hozzájárulva a bírósági eljárások mielőbbi befejezéséhez, és az előállítások számának csökkentéséhez.

Senyei György hangsúlyozta: Magyarországon a 100 ezer lakosra jutó bírák száma az Európai Unión belül a nyolcadik legmagasabb.

Gerber Tamás, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke elmondta: az elmúlt három és fél évben drasztikusan tudták csökkenteni a hosszú pertartalmú ügyek számát, amíg 2020. július 31-én 398 ilyen ügyük volt, tavaly év végén már csak 165, kiugróan nagy volt a csökkenés a gazdasági, a munkaügyi és a polgári pereknél.

Az öt éven túli ügyek száma is jelentősen csökkent: amíg a járásbíróságokon 2020. január 1-jén 213 ilyen ügyük volt, tavaly év elején 107, év végére pedig már csak 76. A törvényszéki elsőfokon 2020. január 1-jén 55 ügy húzódott öt évnél régebb óta, tavaly év elején már csak 25, év végén pedig 15. Kiemelte: a törvényszéken elsőfokon nincs öt évnél régebb óta húzódó büntetőügy, és tavaly a törvényszékre kerülő elsőfokú büntetőügyek 62 százaléka egy éven belül befejeződött.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.