OLAF-feljelentés: ítélet született


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt bűnösnek mondott ki két vádlottat első fokon a Fővárosi Törvényszék kedden – közölte a fővárosi főügyész szerdán.


Ibolya Tibor közleményében azt írta, hogy a Fővárosi Főügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feljelentése alapján indult bűnügyben 770 millió forintos uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt nyújtott be vádiratot tavaly februárban. 

Az ügyben szereplő cégcsoport főtevékenységként papír csomagolóeszközöket gyártott. A vádirat szerint az ügy elsőrendű vádlottja – a cégcsoport tényleges irányítója – elhatározta, úgy vesz igénybe hazai és uniós forrásból származó, vissza nem térítendő támogatást, hogy a cégcsoport üzemeiben már évek óta működő papírzacskógyártó gépeket – az ilyen tárgyú uniós pályázati felhívások feltételeinek megfeleltetve – újonnan beszerzett gépként tünteti fel.

Az elsőrendű vádlott 2005 és 2010 között négy – technológiai korszerűsítésre kiírt – uniós pályázatot nyújtott be új gépsorok beszerzésére. A gépek megvásárlása azonban nem állt szándékában, célja csak a támogatási összeg jogosulatlan megszerzése volt. Ennek érdekében a pályázati eljárásokban – a vád szerint a másodrendű vádlott közreműködésével – az új gépek beszerzését alátámasztó, valótlan tartalmú okiratokat (árajánlatot, vállalkozási szerződést, számlát, átadás-átvételi jegyzőkönyvet) készített és használt fel. A vád szerint a harmad- és a negyedrendű vádlott az egyik pályázatban szintén valótlan tartalmú okiratok benyújtásában működött közre – írta a főügyész. 

[htmlbox BDT]

 

A vád szerint az elsőrendű vádlott mintegy 770 millió forint vagyoni hátrányt okozott, amelyből több mint 630 millió forinttal az uniós, csaknem 140 millió forinttal a magyar költségvetést károsította meg.

A Fővárosi Törvényszék az elsőrendű és a harmadrendű vádlottat bűnösnek mondta ki különösen jelentős, illetve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében. Előbbit 3 év 6 hónap börtönre, utóbbit 6 hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték és a harmadrendű vádlottat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények alól. A másodrendű és a negyedrendű vádlottat a bíróság bizonyítottság hiányában felmentette.

Az ítélet nem jogerős, mert a Fővárosi Főügyészség fellebbezett az elsőrendű és a harmadrendű vádlott büntetésének súlyosbításáért, a másik két vádlott esetében pedig bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.