Szerdán benyújtották az Országgyűlésnek a titkos információgyűjtés újraszabályozásáról szóló javaslatot. A kormány által javasolt átalakítás legfontosabb céljaként azt emelték ki, hogy egyértelművé tegyék: „konkrét bűncselekmény miatt, büntetőeljárási célból titkos tevékenység kizárólag a büntetőeljárási törvény keretei között legyen folytatható”.
A férfi négy éven át molesztálta és többször megerőszakolta saját lányát.
A közbeszerzési ítélkezés vizsgálata során nem merült fel olyan probléma, amely jogalkotási javaslatot indokolna, ugyanakkor az elmúlt évek törvényi és bírósági illetékességi változásai miatt sok mindenre rámutatott az e célból felállított joggyakorlat-elemző csoport. A munkacsoport vezetője, dr. Márton Gizella kúriai bíró szerint a 2011-es törvényi változás egy erős jogorvoslati előszűrőt épített be, amikor akár 900 ezer forintot is kitevő összegre emelte a hatósági szolgáltatási díjat, így meggátolandó a láthatóan felesleges jogorvoslati procedúrákat. Számos ügy már eleve nem kerül a Közbeszerzési Döntőbizottság elé, így pedig bíróságon sem támadható meg, az ügyszámok alapján pedig látható, hogy a módosítás elérte eredeti célját, a bíróságok tehermentesítését. Ma már kevesebb gondot jelent a kötelező peregyesítések kérdése is, tévesen alig tesznek át polgári pert a közigazgatási és munkaügyi bíróságra. A Jogászvilág.hu kérdésére a csoportvezető – szigorúan a magánvéleményét kifejtve – úgy vélte, megfontolandó lenne a közbeszerzési bírósági illetékesség újragondolása.
A közbeszerzések joga Magyarországon egy sűrűn változó és meglehetősen részletező szabályrendszer, sok vitát vált ki például az összeférhetetlenség, vagy az ügyféli jogok kérdése, ugyanakkor a hatékony és felelős gazdálkodás elvével a jogalkalmazók nem igazán tudnak mit kezdeni – derül ki a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleményéből.
Az AB szerint alaptörvény-ellenes a muszlim vallás gyakorlását, valamint a házasság és a család fogalmáról szóló véleményt korlátozó szabályozás.
Az amerikai külügyminisztérium azt szorgalmazza, hogy a magyar kormány függessze fel a módosított felsőoktatási törvény alkalmazását – mondta el keddi sajtótájékoztatóján Mark Toner, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Garázdasággal és rongálással gyanúsítja az ügyészség a Sándor-palotát festékkel dobálókat – közölte a Fővárosi Főügyészség.
Mintegy hétezer euró kártérítést és perköltséget ítélt meg keddi, nem jogerős döntésében egy magyar férfinak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, mert sérült a tisztességes eljáráshoz való joga azzal, hogy ügyvédje késve kapta meg az előzetes letartóztatás meghosszabbítását kérő ügyészi beadványt.
Több mint ezer ember kivégzését dokumentálták tavaly világszerte, de a legtöbb halálbüntetés, vélhetően több ezer Kínában volt, ahol az adat államtitoknak minősül – írta keddi számában a Népszava az Amnesty International (AI) 2016-os halálbüntetésekről szóló globális jelentését ismertetve.
Életfogytiglanra ítélték azt a férfit, aki tavaly márciusban halálra szurkálta szentendrei nőismerését.
