Özvegyi nyugdíj holtnak nyilvánítás esetén

A Tny. 47. § (1) bekezdéséből nem következik, hogy az egyéves időtartam az igényérvényesítésre nyitva álló határidő lenne, csupán az, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj a halál időpontjától számítottan legkevesebb egy évig folyósítható.

Az alapügy

A felperes 2011. november 6-án bejelentette a Rendőrkapitányságon, hogy a tőle külön élő férje 2011. október 23-át követően ismeretlen helyre távozott és azóta nem adott életjelet magáról.

A Rendőrkapitányság az eljárását 2012. február 8-án befejezte. A felperes 2016. október 24. napján eltűnt férje holtnak nyilvánítása iránt terjesztett elő kérelmet. A bíróság a 2017. március 13. napján kelt végzéssel a felperes házastársát 2011. november 15. napjától holtnak nyilvánította.

A társadalombiztosítási szerv a felperes elhunyt házastársa jogán előterjesztett ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti igényét elutasította, egyben 2016. november 1-től özvegyi nyugdíjat állapított meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szó 1997. évi LXXXI. törvény (Tny) 45. § (1) bekezdése, 47. § (1)-(3) bekezdései és a 44. § (1) bekezdése alkalmazásával. Megállapította, hogy a felperes 2017. május 23. napján, vagyis a jogszerző elhalálozását követő egy éven túl terjesztette elő igényét, a házastársa eltűnésekor azt nem jelentette be, ezért az ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti igénye elutasításra került.

A Kúria döntése

A Kúria egyetértett az elsőfokú bíróság érvelésével, amely szerint a Tny. 47. § (1) bekezdéséből nem következik, hogy az egyéves időtartam az igényérvényesítésre nyitva álló határidő lenne, csupán az, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj a halál időpontjától számítottan legkevesebb egy évig folyósítható (Mfv. III. 10.337/2018., Kfv. X. 37606/2018., stb.).

Ellenkező értelmezés mellett az ideiglenes özvegyi nyugdíj nem lenne megállapítható mindazok számára, akik önhibájukon kívül a halált követő egy év elteltével szereznek tudomást a jogszerző haláláról vagy csak ezt követően tudják a halál tényét igazolni. Ez sértené a Tny. 1. § (1) bekezdésében rögzített alapelvet, miszerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer a biztosított elhalálozása esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján biztosít nyugellátást (Mfv.III.10.337/2018/4.).

Az özvegyi nyugdíj a jogszerző halála, mint egyik jogosultsági feltétel fennállta esetén igényelhető. A házastárs halála fogalmi körébe tartozik az eltűnés is akkor, ha az eltűnés okán a halál időpontját a bíróság jogerős döntésében állapítja meg. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megállapíthatóságának feltétele a halál időpontjának pontos ismerete.

A Tny. rendelkezései alapján különbséget kell tenni, ha a jogszerző halálának időpontja okirattal igazolható, illetőleg ha a jogszerző halálának időpontját anyagi jogszabályok alapján bíróság állapítja meg. Amennyiben a jogszerző halálának időpontja okirattal (halotti anyakönyv) igazolható, úgy az ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti igény bejelentésére a halál ismert időpontjától kezdődően egy éven belül kerülhet sor.

Amennyiben a halál időpontjának megállapítására utólagosan, bírósági határozattal kerül sor, úgy az igénybejelentésre csupán a halál vélelmezett időpontját is tartalmazó jogerős bírósági határozatról való tudomásszerzést követően nyílik meg a lehetőség egy éven belül az igény bejelentésére.

A felperes önmagában azért, mert önhibáján kívül csak később szerez tudomást a jogszerző halálának időpontjáról, nem eshet el az ideiglenes özvegyi nyugdíjtól. Amennyiben az igénylő a holtnak nyilvánító bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül benyújtja ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti kérelmét, úgy a hozzátartozói nyugellátást az eredeti igénybejelentés napjának figyelembe vételével kell megállapítani.

Ha a hozzátartozói nyugdíj igény benyújtásakor a jogszerző halálát bizonyító okirat ugyan nem áll rendelkezésre, de az ellátást igénylő bizonyítja, hogy az eltűnés megállapítását, a holttá nyilvánítást bíróságnál kezdeményezte, úgy a hatóságnak az eljárást fel kell függesztenie. Ebben az esetben a bírói határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül nyújthatja be az igénylő a halál tényét megállapító vagy holttá nyilvánító jogerős bírói határozatot, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek pedig az eredeti igénybejelentés napját alapul véve az igénybejelentéskor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell eljárnia.

Ez a kedvezmény szabály a túlélő házastárs részére csak lehetőséget biztosít az özvegyi nyugdíj igénylésére, kötelezettséget nem, kötelezettséget csak a társadalombiztosítási szerv vonatkozásában tartalmaz. A fentiek szerint a felperes az ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti kérelmét határidőben terjesztette elő.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Letartóztatták egy embercsempész csoport irányítóját
2019. december 7.

Letartóztatásba helyezte bíróság azt a 37 éves, Budapesten élő, menekültstátusszal rendelkező szír férfit, akit a Fővárosi Főügyészség azzal gyanúsít, hogy egy embercsempész csoport szervezője, irányítója volt.

Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
2019. december 6.

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.