A Tny. 47. § (1) bekezdéséből nem következik, hogy az egyéves időtartam az igényérvényesítésre nyitva álló határidő lenne, csupán az, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj a halál időpontjától számítottan legkevesebb egy évig folyósítható.
Az alapügy
A felperes 2011. november 6-án bejelentette a Rendőrkapitányságon, hogy a tőle külön élő férje 2011. október 23-át követően ismeretlen helyre távozott és azóta nem adott életjelet magáról.
A Rendőrkapitányság az eljárását 2012. február 8-án befejezte. A felperes 2016. október 24. napján eltűnt férje holtnak nyilvánítása iránt terjesztett elő kérelmet. A bíróság a 2017. március 13. napján kelt végzéssel a felperes házastársát 2011. november 15. napjától holtnak nyilvánította.
A társadalombiztosítási szerv a felperes elhunyt házastársa jogán előterjesztett ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti igényét elutasította, egyben 2016. november 1-től özvegyi nyugdíjat állapított meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szó 1997. évi LXXXI. törvény (Tny) 45. § (1) bekezdése, 47. § (1)-(3) bekezdései és a 44. § (1) bekezdése alkalmazásával. Megállapította, hogy a felperes 2017. május 23. napján, vagyis a jogszerző elhalálozását követő egy éven túl terjesztette elő igényét, a házastársa eltűnésekor azt nem jelentette be, ezért az ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti igénye elutasításra került.
A Kúria döntése
A Kúria egyetértett az elsőfokú bíróság érvelésével, amely szerint a Tny. 47. § (1) bekezdéséből nem következik, hogy az egyéves időtartam az igényérvényesítésre nyitva álló határidő lenne, csupán az, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj a halál időpontjától számítottan legkevesebb egy évig folyósítható (Mfv. III. 10.337/2018., Kfv. X. 37606/2018., stb.).
Ellenkező értelmezés mellett az ideiglenes özvegyi nyugdíj nem lenne megállapítható mindazok számára, akik önhibájukon kívül a halált követő egy év elteltével szereznek tudomást a jogszerző haláláról vagy csak ezt követően tudják a halál tényét igazolni. Ez sértené a Tny. 1. § (1) bekezdésében rögzített alapelvet, miszerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer a biztosított elhalálozása esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján biztosít nyugellátást (Mfv.III.10.337/2018/4.).
Az özvegyi nyugdíj a jogszerző halála, mint egyik jogosultsági feltétel fennállta esetén igényelhető. A házastárs halála fogalmi körébe tartozik az eltűnés is akkor, ha az eltűnés okán a halál időpontját a bíróság jogerős döntésében állapítja meg. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megállapíthatóságának feltétele a halál időpontjának pontos ismerete.
A Tny. rendelkezései alapján különbséget kell tenni, ha a jogszerző halálának időpontja okirattal igazolható, illetőleg ha a jogszerző halálának időpontját anyagi jogszabályok alapján bíróság állapítja meg. Amennyiben a jogszerző halálának időpontja okirattal (halotti anyakönyv) igazolható, úgy az ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti igény bejelentésére a halál ismert időpontjától kezdődően egy éven belül kerülhet sor.
Amennyiben a halál időpontjának megállapítására utólagosan, bírósági határozattal kerül sor, úgy az igénybejelentésre csupán a halál vélelmezett időpontját is tartalmazó jogerős bírósági határozatról való tudomásszerzést követően nyílik meg a lehetőség egy éven belül az igény bejelentésére.
A felperes önmagában azért, mert önhibáján kívül csak később szerez tudomást a jogszerző halálának időpontjáról, nem eshet el az ideiglenes özvegyi nyugdíjtól. Amennyiben az igénylő a holtnak nyilvánító bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül benyújtja ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti kérelmét, úgy a hozzátartozói nyugellátást az eredeti igénybejelentés napjának figyelembe vételével kell megállapítani.
Ha a hozzátartozói nyugdíj igény benyújtásakor a jogszerző halálát bizonyító okirat ugyan nem áll rendelkezésre, de az ellátást igénylő bizonyítja, hogy az eltűnés megállapítását, a holttá nyilvánítást bíróságnál kezdeményezte, úgy a hatóságnak az eljárást fel kell függesztenie. Ebben az esetben a bírói határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül nyújthatja be az igénylő a halál tényét megállapító vagy holttá nyilvánító jogerős bírói határozatot, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek pedig az eredeti igénybejelentés napját alapul véve az igénybejelentéskor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell eljárnia.
Ez a kedvezmény szabály a túlélő házastárs részére csak lehetőséget biztosít az özvegyi nyugdíj igénylésére, kötelezettséget nem, kötelezettséget csak a társadalombiztosítási szerv vonatkozásában tartalmaz. A fentiek szerint a felperes az ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti kérelmét határidőben terjesztette elő.
Kapcsolódó cikkek:
Letartóztatták egy embercsempész csoport irányítóját
2019. december 7.
Letartóztatásba helyezte bíróság azt a 37 éves, Budapesten élő, menekültstátusszal rendelkező szír férfit, akit a Fővárosi Főügyészség azzal gyanúsít, hogy egy embercsempész csoport szervezője, irányítója volt.
Letartóztatták a tanárára késsel támadó diákot
2019. december 7.
A bíróság szombaton elrendelte annak a diáknak a letartóztatását, aki a gyanú szerint a napokban egy győri szakközépiskolában késsel támadt tanárára.
Letartóztatták a kocsmában megkötözött és kihűlt férfi ivócimboráit
2019. december 7.
Három nagylóki férfit letartóztatásba helyezett a Székesfehérvári Járásbíróság. A nyomozás emberülés gyanúja miatt kezdődött, a férfiak azt mondták, tréfából követték el cselekményüket.
Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
2019. december 6.
Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.
A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6.
A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.