Panasztörvény, mentelmi jog, szabadságvesztés, választójogi törvény, Ptk. és Btk. változások – döntött a Ház

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az igazgatási szünet elrendeléséről, az államfő által visszaküldött panasztörvényről, a családok ügyintézésnek könnyítéséről és a közműszolgáltatások egyszerűsítéséről is döntött az Országház kedden. Az Országgyűlés kedden úgy döndött: nem függeszti fel Novák Előd (Mi Hazánk) mentelmi jogát. A Ház ugyanilyen döntést hozott Hadházy Ákos független képviselő mentelmi jogáról is. A szabadságvesztés szabályairól, a választási törvény módosításáról és a köztársasági elnök hivatalának átnevezéséről is hoztak határozatot a képviselők. A minősített adatok védelméről szóló jogszabály, valamint a szövetkezeti törvény, a büntető törvénykönyv és a szakképzési törvény módosításáról is határoztak a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.

Módosítva fogadták el az államfő által visszaküldött panasztörvényt

Az Országgyűlés 147 igen, 6 nem és 30 tartózkodó szavazattal elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényt, amelyet korábban Novák Katalin köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a Háznak. A jogszabályból kikerült az államfő által kifogásolt passzus, amely lehetővé tette volna, hogy a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel tegyen valaki bejelentést.

Novák Katalin döntését azzal indokolta, hogy az uniós irányelv átültetését célzó törvény rendszerében „idegen test” az a fejezet, amely az alaptörvényben foglalt értékek és jogok nagyobb védelmét célozná. Azt írta: a fejezet az elnevezésével szemben nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét, mivel nem abból indul ki, hogy ezek az értékek nemzeti egyetértés tárgyát képezik. Mindehhez ráadásul az irányelv kifogásolható eszköztárát használja.

Igazgatási szünetet rendelhet el a kormány a közigazgatásban

Már idén télen igazgatási szünetet rendelhet el a kormány valamennyi központi és területi kormányzati igazgatási szervnél, és a Nemzeti Földügyi Központnál – döntött az Országgyűlés 129 igen, 21 nem és 35 tartózkodó szavazattal.

A jogszabály indokolásában a tavaly év végén elrendelt igazgatási szünet pozitív tapasztalataira hivatkoztak. Az új szabályok szerint idén még csak téli igazgatási szünet rendelhető el, és az erről szóló kormányrendeletet a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül ki kell hirdetni. Jövőre viszont már téli és nyári igazgatási szünet elrendelésére is lesz lehetőség, ha a kormányrendeletet a tárgyévet megelőző év decemberének 15. napjáig kihirdetik.

Az igazgatási szünet alatt a foglalkoztatottak szabadságukat töltik, a kormányzati igazgatási szervek – külképviseletek kivételével – a feladataikat nem látják el, az ügyek szünetelnek és ügyfélfogadás sincs. A jogszabály arra is lehetőséget ad, hogy a különleges jogállású szervek, a polgármesteri hivatalok, a főpolgármesteri hivatal, a vármegyei önkormányzati hivatalok és a közterületfelügyeletek is csatlakozzanak az igazgatási szünethez. Az illetékes miniszter viszont dönthet úgy, hogy egyes halasztást nem tűrő ügyek esetében bizonyos szerveknek az igazgatási szünet alatt is működnie kell.

Egyszerűsödik a családtámogatások adminisztrációja

Megszűnik a tanulói, hallgatói jogviszony közigazgatási eljárásokban eddig kötelező igazolása: a 16 éves korig tartó tankötelezettség időtartama alatt a diákoknak és a szülőnek nem kell igazolniuk a tanulói jogviszonyt, 16 év felett pedig elég lesz az érvényes diákigazolvány felmutatása – döntött az Országgyűlés 157 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 27 tartózkodó voks mellett.

A családok ügyintézésének egyszerűsítésével összefüggő törvénymódosítások szerint, amennyiben a tanulói, hallgatói jogviszony igazolása bírósági, vagy más hatósági eljárás miatt mégis szükséges, akkor az eljáró szerv megkeresheti az Oktatási Hivatalt vagy a szakképzési államigazgatási szervet.

A jövőben nem kell kérvényezni, hanem automatikussá válik a gyermekgondozási díjból (gyed) a gyermekgondozást segítő ellátásba történő átmenet, valamint a különélő szülők egyike is kezdeményezheti a családi pótlék 50-50 százalékos megosztását.

Idén július 1-jétől a vér szerinti apa is jogosulttá válhat az anyasági támogatásra, ha az anya az igénylést megelőzően meghal. Egyes gyámhatósági eljárásokban pedig lehetőség lesz kép- és hangkapcsolaton keresztül is nyilatkozatot tenni, kivéve az örökbefogadási, vagy a származás megállapításának ügyében.

A közműszolgáltatások egyszerűsítés

Az Országgyűlés 156 igen, 14 nem és 14 tartózkodó szavazattal jóváhagyta a közműszolgáltatások egyszerűsítését célzó törvénymódosító javaslatot. A módosítás alapján az üzletszabályzat változásait nem csupán közzé kell tenni, de elektronikus úton és mobilalkalmazásban is tudatni kell érthető módon az ügyfelekkel.

A változtatás nyomán a korábbi 150 helyett havi 50 ezer számla kibocsátása lesz az a határ, ami felett lehetővé kell tenniük a cégeknek az elektronikus ügyintézést.

Megszűnik a kötelező helyszíni ellenőrzés ügyfélváltozás esetében, de ez kérhető marad, a túlfizetés elszámolása pedig oly módon változik, hogy már az összeg teljes egésze levonható a következő számlázási időszakban.

Az egyszerűsítéseket szolgálja az is, hogy ha több szolgáltatást is nyújt egy cég, az egyiknél bejelentett adatváltozást átvezethetik a többi szolgáltatásnál is.

A törvénymódosítás kiemelten foglalkozik a védendő fogyasztók helyzetének javításával is. Az eddigi gyakorlattal ellentétben megszűnik az a szabályozás, hogy a védendő fogyasztónak minden év március 31-ig magának kell igazolnia a védendő státusza fennállását. A védendő fogyasztó helyett ezután a közigazgatási szervek kommunikálnak a közműszolgáltatókkal, közvetlenül igazolva a védendő fogyasztó státuszának fennállását vagy változását.

A Ház az előterjesztő kezdeményezésére 148 igen szavazattal, ellenvoks nélkül és 36 tartózkás meleltt hozzájárult az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés visszavonásához.

Az Országgyűlés nem függesztette fel Novák Előd mentelmi jogát

Az Országgyűlés kedden 72 igen, 23 nem és 36 tartózkodó szavazattal – a mentelmi bizottság előzetes javaslatával ellentétesen – nem függesztette fel Novák Előd (Mi Hazánk) mentelmi jogát.

Az ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a Budai Központi Kerületi Bíróság indítványozta rongálás büntette miatt. A bizottság által idézett átirat szerint a Központi Nyomozó Főügyészség 2017.július 17- i vádiratában a Btk-ba ütköző temetkezési emlékhelyen a halott emlékére emelt tárgy megrongálásával vádolta meg Novák Elődöt. A politikus még jobbikos országgyűlési képviselőként 2015. október 25-én a fővárosi Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón a helyszínen megjelenteket a Szabadság téren álló Szovjet hősi emlékművön található jelképek eltávolítására szólította fel. Ezután a jelenlévőkkel együtt a helyszínre vonult létrákkal, kalapácsokkal és vésőkkel felszerelkezve. Az emlékműnél Novák Előd felolvasta a Btk. önkényuralmi jelképekre vonatkozó törvényi tényállását, majd az emlékmű biztosítását ellátó rendőrökhöz fordulva arra kérte őket, hogy engedjék meg az emlékművön található jelképek eltávolítását. A rendőrök a résztvevőket távozásra szólították fel, ennek azonban nem tettek eleget. Az ügyben indult eljárásban akkor a képviselőt pénzbüntetésre ítélték.

Az átirathoz csatolt büntetőeljárási iratanyag szerint a Kúria 2020-ban az ítéletet és a Fővárosi Törvényszék számú végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A Központi Nyomozó Főügyészség 2021 májusában a vádat kulturális javak körébe tartozó tárgy megrongálására változtatta, és Novák Elődöt, mint elsőrendű vádlottat – a korábbi pénzbüntetés helyett – 2 évre próbára bocsátotta.

A Budai Központi Kerületi Bíróság 2022 októberében indítványozta Novák Előd mentelmi jogának felfüggesztését más ügyekben garázdaság valamint rongálás vétsége miatt, ezt akkor az Országgyűlés megszavazta.

A Budai Központi Kerületi Bíróság 2023. február 1-én büntetőügyek egyesítéséről döntött, ezért a mentelmi jog újabb felfüggesztését célzó indítványt terjesztett elő.

A mentelmi bizottság ülésén Novák Előd kifejtette, méltánytalannak tartja, hogy egy 2015-ös eset miatt 2023-ban kezdődik meg az új büntetőeljárás és ez akár a mandátumának elvesztését eredményezheti, de a mentelmi joga felfüggesztését ettől függetlenül indokoltnak tartja.

Az Országgyűlés nem függesztette fel Hadházy Ákos mentelmi jogát sem

Az Országgyűlés a mentelmi bizottság javaslával egybehangzó döntést hozott Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő mentelmi joga ügyében, és azt 17 igen, 140 nem és 6 tartózkodó szavazattal nem függesztette fel. Az Egri Járásbíróság átiratában a mentelmi jog felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt indítványozta.

A politikus ellen Pétervására polgármestere tett feljelentést 2023 márciusában. Állítása szerint Hadházy Ákos 2023. január 23. és március 1. között a Facebook oldalán számos, a becsülete csorbítására alkalmas – és valótlan – tényt állító, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést tartalmazó írást tett közzé, melyeket a többi feljelentett a saját Facebook oldalán megosztott.

A mentelmi bizottság úgy döntött, hogy követi a magánvádas bűncselekmények esetén fennálló, a mentelmi jogot fenntartó gyakorlatát, amely a mentelmi jog célját, valamint az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzését biztosítja.

Változások a szabadságvesztés végrehajtásánál

Az Országgyűlés 135 igen, 30 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett elfogadta az igazságügyi tárgyú törvények módosítását. A jogszabály több mint harminc törvényt módosít, egyik legfontosabb része a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozik.

A törvény egy új, átláthatóbb fogvatartotti besorolási rendszert alakít ki a mostani helyett. Egy ötfokozatú kategóriarendszer lesz az alapja a szabadságvesztés végrehajtási rendjének. Az indoklás szerint az elítéltek biztonsági és fogvatartási kockázatára is reagáló kategóriarendszer lehetővé teszi a büntetés-végrehajtás személyi állományának hatékony, a fogvatartás biztonságának fenntartásához rugalmasan igazodó beosztását, és segíti a férőhelyek optimalizált kihasználását.

Létrehoznak egy kreditrendszert, amely figyelembe veszi az elítélt magatartását, együttműködési készségét és a reintegrációs tevékenység keretében nyújtott teljesítményt; a megszerzett, illetve a levont kreditpontok alapján sorolják előre- vagy vissza az elítéltet. Az elítéltek kategóriába sorolásának leglényegesebb motivációs eleme az egyes kapcsolattartási formák esetén elérhető kedvezmények. Az előbbre sorolás eredményeként ugyanis az egyes kapcsolattartási formák gyakorisága és időtartama egyre növekszik.

A törvény emellett tartalmaz rendelkezéseket a közjegyzőkről, az igazságügyi szakértőkről, az áldozatsegítésről, továbbá több polgári jogi, szerzői jogi területre vonatkozó szabályozást is magába foglal. Korrekciókat végez el a hagyatéki eljárásról, a közjegyzői nem peres eljárásokról, illetve a fizetési meghagyásról szóló törvénynél is.

 Szigorítottak a kompenzációslista-állítás szabályain

Szigorított a kompenzációslista-állítás szabályain az önkormányzati választáson az Országgyűlés. A parlament 130 igen, 51 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett fogadta el a választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosítását.

A parlamentnek beterjesztett javaslat célja eredetileg a választási eljárás modernizálása volt, a módosítással ugyanis a névjegyzékekkel összefüggésben az azonosítás nélküli ügyintézés módokat a lehető legszűkebb körre korlátozták.

A törvényalkotási bizottság javaslatára a jogszabályt kiegészítették a kompenzációslista-állítás új szabályaival. Ezentúl az önkormányzati választáson a tízezernél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek legalább kétharmadában jelöltet állított. Jelenleg több mint felében elegendő jelöltet állítani.

Ugyanígy változik a fővárosi kompenzációs listára vonatkozó szabály is: a fővárosi kerületek több mint fele helyett legalább a kétharmadukban kell a pártoknak polgármesterjelöltet állítani, ha listát szeretnének. Azt is egyértelműsítik, hogy törlik a nyilvántartásból azt kompenzációs listát, amely egy jelölt kiesése miatt nem éri el a listaállításhoz szükséges törvényi minimumot.

Határoztak arról is, hogy ha már időközi választás nem tűzhető ki, az Országgyűlésben és az önkormányzatokban is listáról pótolják az egyéni mandátumot vesztett képviselőt. Ezt a parlament és a képviselő-testületek működőképességének biztosításával indokolták. A törvény hatályba lépése után a jövő évi önkormányzati választásig már nem tűzhető ki időközi választás, a már kitűzöttek pedig elmaradnak, csak akkor kell megtartani azokat, ha a kampány már elkezdődött.

Ezentúl Sándor-palotának hívják a köztársasági elnök hivatalát

A parlament 130 igen, 25 nem és 29 tartózkodó szavazattal elfogadta az egyes törvényeknek a köztársasági elnök jogállásával összefüggő módosítását. A törvény célja, hogy az államfő hivatala vezetői struktúrájának, valamint szervezeti és működési rendjének kialakítása során ténylegesen gyakorolhassa az őt megillető szervezetalakítási szabadságot. Az államfő meghatározza hivatalának szervezeti tagolódását és vezetői rendjét, kinevezi hivatal vezetőit és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.

Rögzítették azt is, hogy köztársasági elnök hivatali szervezetének elnevezése Sándor-palota.

Változik a minősített adat védelméről szóló törvény

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) titokfelügyeleti tevékenységének szélesebb körű megvalósítását célozza a minősített adat védelméről, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvények módosítása.

A változtatást a NAIH kezdeményezte gyakorlati tapasztalatai alapján, és 143 igen szavazattal, 26 ellenvoks és 17 tartózkodó szavazat mellett fogadták el a képviselők.

A hatóság joggyakorlatában jogalkalmazási problémákat okozott az, hogy a titokfelügyeleti eljárást hogyan folytathatja le akkor, amikor az eljárás valójában megismételt minősítésű adatot érint. A jövőben a jogszabály az eljárást lefolytathatóvá teszi a minősítési jelölés megismétlőjével szemben is.

Csökken a szövetkezetek adminisztratív terhe

A szövetkezetek működésének rugalmasabbá tételét és az adminisztratív terhük csökkentését célozza a szövetkezeti törvény módosítása, amelyet 139 igen szavazattal, 30 ellenvoks és 16 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

Hétről háromra csökken a szövetkezet alapításához szükséges létszám, ám a természetes személyeknek továbbra is többségben kell lenniük.

A változtatás az Országos Szövetkezeti Tanács kérésére pontosítja a másodlagos szövetkezet fogalmát: ez az a szövetkezet, amelynek kizárólag szövetkezetek a tagjai.

A polgári törvénykönyv is változik annak érdekében, hogy az évenkénti közgyűlések cégbírósági benyújtásakor ne kelljen jelenléti ívet is csatolni. Kiegészül a jogszabály preambuluma a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség által elfogadott alapelvekkel.

Változik a büntető törvénykönyv sajtót érintő része

A jövőben nem büntetendő rágalmazás vagy becsületsértés miatt az, aki ezt sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, ha azzal nem sérti mások emberi méltóságát – tartalmazza a büntető törvénykönyv módosítása, amelyet 129 igen szavazattal és 57 ellenében szavazott meg az Országgyűlés.

A módosítást kezdeményező kormánypárti képviselők előadója, a fideszes Halász János a törvény vitájában azzal érvelt: a Btk. javasolt módosítása a szólás- és sajtószabadság védelméről szól, az újságírói munka zavartalan végzését szolgálja és az újságírókat védi.

Azt mondta: jelenleg is több eszköz áll rendelkezésére azoknak, akik becsületük vélt vagy valós megsértése miatt jogi úton akarnak elégtételt venni, és a párhuzamos szabályozások felesleges terhet jelentenek az állam, a terhelt és a sértett számára. A büntetőjogra csak végső eszközként lehet tekinteni, vagyis büntetőeljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a büntetőjogon kívüli eszközök, mint a sajtóper vagy a személyiségi jogi per az adott helyzet kezelésére már nem alkalmas – közölte.

Rugalmasabbá válik a duális képzés a szakképzésben

A szakképzési rendszer hatékonyabb működését, a duális képzés erősítését célozza a vonatkozó törvény módosítása, amelyet 130 igen szavazattal, 34 ellenében és 23 tartózkodó szavazat mellett fogadott el a parlament.

A módosítás érinti a szakképző intézményeket, a szakképzésben közreműködő gazdálkodó szervezeteket, a gyakorlati képzési rendszert felügyelő gazdasági kamarákat, a tanulókat, oktatókat.

A jelenlegi évi egy helyett két alkalommal köthető – összesen tizenkét hetes időtartamra – határozott idejű szakképzési munkaszerződés, így több tanuló és gazdálkodó kapcsolódhat be abba.

A jövőben például az őstermelők is duális képzőhelynek minősíthetők. Emellett szakképzési munkaszerződés köthető az egészségügyi szolgálati jogviszony és a közalkalmazotti jogviszony mellett is. Ezáltal az egészségügyi és szociális intézmények saját dolgozóikat is taníthatják.

Ezután a szakképzésben is önállóan szabályozható lesz a tanítási év rendje, megteremtve ezzel a duális képzés miatt szükséges rugalmasságot. A szakképző intézmények a szakmai programjuk összeállításában is nagyobb szabadságot kapnak. Bővül a vizsgaszervezésre jogosultak köre, és bevezették a felnőttképzésbe a foglalkoztathatóságot segítő mikrotanulmányokat.

Az Országgyűlés az előterjesztő kezdeményezésére elhalasztotta a gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyi törvényeket módosításának zárószavazását.

(MTI)

---