Példátlan adóamnesztia jön


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az államadósság devizaszerkezetének javítására szolgáló számlanyitási lehetőséget hozott létre az Országgyűlés a legalább ötmillió forintot befektetni szándékozó magánszemélyeknek. A törvény példátlan adóamnesztia lehetőségét teremti meg.


A parlament a Fidesz által javasolt gazdasági tárgyú törvénymódosítások részeként fogadta el pénteken ezt a korábban a gazdasági bizottság által kezdeményezett intézkedést.

Az úgynevezett stabilitási megtakarítási számlanyitás szükségességét a testület azzal indokolta, hogy a központi költségvetés bruttó adósságának több mint 41 százaléka devizaadósság, ami megnehezíti az adósság kezelését, s nehezebben kiszámíthatóvá teszi az alakulását az árfolyamok változásai miatt. A bizottság ezért az új számlanyitás lehetőségének bevezetésével csökkentené a devizaadósság arányát az államadósságon belül.

A javaslat szerint az új számla egy értékpapírszámlából és pénzszámlából áll.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

A pénzszámlán csak a számlatulajdonos által befizetett vagy átutalt pénzt, a befektetési eszközök értékesítéséből származó ellenértéket és az értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát lehet jóváírni. Ilyen számlát kizárólag magánszemély nyithat, akinek a számlanyitással egyidejűleg legalább ötmillió forintot kell befizetnie. Ugyanarra a megtakarítási számlára csak egy alkalommal lehet befizetést teljesíteni, de ugyanaz az ember több számlát is nyithat.

Az értékpapírszámlán kizárólag a magyar állam, illetve az EGT más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapír tartható nyilván.

A számlán elhelyezett összeg – függetlenül attól, hogy a jövedelem korábbi megszerzéséhez kapcsolódóan az adót megfizették-e – a befizetés időpontjában megszerzett jövedelemnek minősül, s az állampapír hozamával vagy az állampapírral végzett ügylet nyereségével együtt szja fizetési kötelezettség (16 százalék) terheli.

Adófizetési kötelezettség azonban csak akkor keletkezik, ha a számlatulajdonos az összeget a számláról felveszi. A törvény nem tiltja, hogy a befizetett összeget és annak esetleges hozamát részletekben vegyék fel, ilyen esetben mindig külön-külön kell az adóalapot megállapítani.

Ha az összeg felvétele és a befizetés között 3 évnél kevesebb telt el, az adó alapja a kifizetett összeg 200 százaléka; ha legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év telt el, az adó alapja a kifizetett összeg 100 százaléka; legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év esetén az adóalap a kifizetett összeg 50 százaléka, ha pedig legalább 5 év telt el, a kifizetés után nem keletkezik adófizetési kötelezettség azzal, hogy a számlán található értékpapírok kivonásakor kifizetett összegnek minősül a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is.

A törvény szerinti adófizetési kötelezettségen túl más közteher nem terheli a számlára befizetett jövedelmet.

Az elfogadott jogszabály példátlan adóamnesztia lehetőségét teremti meg. Szakértőnk írását erről itt olvashatja.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.

2024. június 27.

Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás

Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.