„Pénzpórázon” az Országos Bírói Tanács?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos Bírói Tanács – működése során először – ma délelőtt sajtóreggeli keretében válaszolt a megjelent újságírók kérdéseire. Elhangzott, jóllehet az OBT a bíróságok központi igazgatásának a felügyeleti testülete, eközben költségvetését az OBH elnöke biztosítja, ami egyfajta „pénzpórázként” is felfogható.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) sajtóreggelijén Bohli Eszter OBT-elnök és Vasvári Csaba, a testület szóvivőjének rövid bevezetője után feltett kérdések és az azokra adott válaszok leginkább az OBT feladatköreit, különösen pedig az Európai Unió és a magyar kormány közötti tárgyalások részét képező, az uniós forrásokért cserében „beígért” igazságügyi reformot, az OBT hatásköreinek szélesítését érintették.

Mint azt Vasvári Csaba, az OBT szóvivője és a testület más tagjai is hangsúlyozták, a sajtóbeszélgetésnek nem adhatnak aktualitást ezek a tárgyalások, a média tájékoztatásával „nem egy nemzetközi helyzetet lovagolnak meg”, ugyanis a jelenlegi OBT 2018-as megalakulása óta több alkalommal is kifejtette szakmai álláspontját azokkal az ellentmondásokkal kapcsolatban, melyek feloldására már nem egyszer kezdeményezett törvénymódosítást, melyekről nem tudni, hogy eljutottak-e a döntéshozókhoz vagy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének „asztalán pihennek”.

Elhangzott az is, az OBT-nek nincs testületi álláspontja a már említett igazságügyi reformtervezettel kapcsolatban, de a sajtóból ismert tervezetek összecsengenek a testület által 2018 óta szorgalmazott elképzelésekkel.

Az OBT tagjai ezúttal is leginkább e közjogi testület rendezetlen, „abszurd” helyzetét hangsúlyozták. Miközben az Alaptörvény rendelkezik róla, se székhelye, se önálló költségvetése nincs, ráadásul nem számít jogi személynek, így például egyetlen szerződést sem köthet, de más jogi aktusokat sem végezhet, például nem fordulhat jogi fórumokhoz, nem fogadhat jogi képviselőt. Miközben az Országos Bírói Tanács a bíróságok központi igazgatásának, így az OBH elnökének a felügyeleti testülete, egyben a független bírói hatalmi ág legmagasabb szintű közjogi testülete, eközben a költségvetését az OBH elnöke biztosítja. Ez az OBT-vel szembeni egyfajta „pénzpórázként” is felfogható – hangzott el.

Komoly szakmai-hatásköri problémát jelent az iratbetekintés kérdése. Példaként említették a Völner–Schadl-ügyben a legnagyobb magyar bíróság elnökének érintettségét, melynek idevágó vizsgálati anyagát az OBH elnöke titkosította, azt az OBT nem ismerheti meg, miközben az utóbbi az előbbi ellenőrző testülete.

Szóba került az OBT által kidolgozott, másfél éves, széles körű szakmai egyeztetés után elfogadott új Etikai Kódex is, melyet a Kúria elnöke az Alkotmánybíróságon támadott meg egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a testületnek egyáltalán volt-e jogosítványa a dokumentum elfogadására. Ezzel kapcsolatban elhangzott az is, sajnálatos, hogy a bírókkal szembeni etikai eljárásrend kidolgozásáról megindult szakmai-igazságügyi egyeztetések megszakadtak.

A sajtóreggelin az OBT mind a 14 választott tagja részt vett, a testület 15. tagja, Varga Zs. András, a Kúria elnöke azonban hivatali elfoglaltságára hivatkozva távol maradt, ahogyan emiatt a tájékoztató utáni OBT-ülésen sem vett részt. Pedig az újságírói kérdések is fajsúlyosan érintették a nyilvánosságban is hosszú ideje megjelenő, az OBT és a Kúria elnöke között zajló szakmai vitákat, a két intézmény igazságügyi státuszát, egymáshoz való viszonyának ellentmondásosságát.

---