Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ügyészség és az Alkotmánybíróság (Ab) együttműködése az egyik záloga annak, hogy Magyarország jogállamként működhet – mondta a legfőbb ügyész az ügyészek napja alkalmából Budapesten tartott ünnepségen kedden.
Polt Péter azt hangoztatta, hogy az ügyészség és az Ab sokrétű együttműködése hozzájárul a stabil, kiszámítható jogállami működéshez.
A legfőbb ügyész egy 1992-es alkotmánybírósági döntést idézve rámutatott: a jogállam megvalósulása folyamat, amelyen minden alkotmányos szervnek kötelessége munkálkodni.
Hosszan beszélt egy 2004-es alkotmánybírósági döntésről, amely a legfőbb ügyész parlamenti interpellálhatóságáról – Polt Péter akkori legfőbb ügyész indítványával összhangban – kimondta: az ügyészség önálló alkotmányos szerv, a legfőbb ügyész pedig nem utasítható, csak a jogszabályoknak van alávetve.
Az ügyészség működését mindig a törvények vezetik, nem pedig az igazságtól távoli, például üzleti vagy politikai érdekek – hangsúlyozta Polt Péter.
Sulyok Tamás, az Ab elnöke ünnepi beszédben hangsúlyozta: az Ab és Legfőbb Ügyészség között szoros és jó a kapcsolat.
Az alaptörvény az ügyészség és az Ab kapcsolatát a korábbinál szorosabbra fűzte, a legfőbb ügyész is fontos szerepet kapott a polgárok alapjogi védelmében. Az ügyészség alapvető feladata és joga az állam büntetőigényének tárgyilagos, pártatlan, az alapjogok védelmét biztosító érvényesítése. A legfőbb ügyészt semmilyen szerv, még az Országgyűlés sem utasíthatja – mondta az Ab elnöke.
Mivel az ügyészi szervezet kizárólag a legfőbb ügyész vezetése és irányítása alatt működik, valamint a legfőbb ügyész nevezi ki az ügyészeket, az ügyészi szervezet is független a többi hatalmi ágtól – mondta Sulyok Tamás.
Az ünnepségen a legfőbb ügyész elismeréseket és pályadíjakat adott át, Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének pedig Pro Cooperatione Emlékérmet adományozott a két szervezet közötti építő jellegű együttműködésért.
Handó Tünde az emlékérem átvétele után beszédében a bírói és az ügyészi szervezet közötti élő kapcsolat, együttműködés fontosságát hangoztatta.
Az ügyészség napját 1991 óta ünneplik meg az önálló ügyészi szervezetet létrehozó 1871. évi törvény kihirdetésének évfordulóján.
(MTI)
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!