Rekorddömping: robbant a közigátalakítás, közlönyben az új Pp
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bár várható volt az őszi törvényalkotási program alapján, hogy jogalkotási szempontból mozgalmas ősz és tél elé nézünk, ilyen erős decemberi startra azonban talán kevesen gondoltunk. December második napján ismét rekord számú, 4 darab Magyar Közlöny jelent meg, amely 1093 oldalában összesen 509 jogszabályt módosít vagy helyez hatályon kívül, és nem utolsó sorban tartalmazza a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt.
Az idén megjelent Magyar Közlönyök oldalszáma már szeptember elején is 68 316 oldalra rúgott, az azóta eltelt három hónap során újabb, 8,6%-os emelkedést figyelhettünk meg, így december elején már 79 024 oldalra nőtt a közlönyoldalak száma. Emlékeztetve korábbi írásunkban foglaltakra 2015-ben a Magyar Közlönyök összoldalszáma 28 776 oldalt, 2014-ben pedig 27 022 oldalt tett ki – derül ki a Wolters Kluwer Kft. által szolgáltatott Jogtár® adatbázisból.
A december 2-án megjelent négy Magyar Közlöny összesen 16 jogszabályt tartalmaz és 1093 oldalt tesz ki, a legtöbb benne foglalt jogszabály a közigazgatási bürökráciacsökkentéssel és a közigazgatás átalakítással foglalkozik. Az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálata során a Kormány 25 intézmény jogutódlással vagy jogutódlás nélküli megszüntetését rendelte el, alapvetően jövő év elejétől. Megszűnik és átalakul többek között a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, az Igazságügyi Hivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, a Külügyi és Külgazdasági Intézet. Az intézmények által ellátott feladatok legtöbb esetben vagy miniszteriális szintre kerülnek fel vagy kormányhivatalok hatáskörébe kerülnek. A centralizációs folyamatban kiemelt jelentőség hárul Budapest Főváros Kormányhivatalára, mely a legtöbb megszüntetésre kerülő szerv vonatkozásában jogutódként jelenik meg. Az átalakulás részleteiről az alábbi cikkünkben olvashat bővebben.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A szervezetátalakítással összefüggésben szükségessé vált a kormányrendeleti szintű szabályozás felülvizsgálata. Az ennek keretében megjelent két kormányrendelet 724 oldalban összesen 445 kormányrendelet módosítását tartalmazza. Mindezzel párhuzamosan sor került a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek, a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségbiztosítási szervek és a fogyasztóvédelmi hatóság kijelölésére is.
A Magyar Közlöny 190. számában kihirdetésre került az új Polgári perrendtartás. A november 22-én elfogadott törvény szövegét a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményében a jól megszokott formában és funkciókkal erre a linkre kattintva.
Az elfogadás során megszavazott legfontosabb változásokat az alábbi cikkben mutatjuk be: Parlamenti módosítások az új Pp.-ben.
Az új törvény 2018. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell majd alkalmazni.
A folyamat természetesen nem ér véget. December 6-án tartja majd az Országgyűlés a zárószavazást az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslatról (T/12233.) és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslat (T/12234.) is. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló részletes ismertetőnket az alábbi linkre, míg a közigazgatási perrendtartásról szóló részletes ismertetőnket az alábbi linkre kattintva érheti el.
