Rendőrper: mindvégig tagadtak a vádlottak
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tagadták bűnösségüket a 2006-os őszi eseményekkel összefüggésben elkövetett katonai bűncselekmények miatt megvádolt egyes rendőri vezetők az utolsó szó jogán a Fővárosi Ítélőtáblán pénteken. A táblabíróság február 13-ára tűzte ki a másodfokú határozat kihirdetését.
Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtek miatt katonai bűncselekményekkel, elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádolt meg három akkori rendőri vezetőt – Bene László országos főkapitányt, Gergényi Péter budapesti főkapitányt és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) vezetőjét -, továbbá tucatnyi másik rendőrtisztet.
A tévészékház ostrománál mintegy kétszáz rendőr megsérült, a televízió és a rendőrség eszközeiben összesen százmilliós nagyságrendű kár keletkezett. Az összecsapások a következő napokban is folytatódtak a főváros közterületein, majd október 23-án az akkor ellenzéki Fidesz Astoriánál tartott nagygyűlését követő órákban ismét súlyos atrocitások történtek a rendőrség és a tiltakozók között.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A vád főként mulasztásos bűncselekményeket ró a rendőri vezetők terhére. Részben azért, mert a rendőröknek kezdetben hiányos volt a védőfelszerelésük, a tévészékházhoz kinevezett helyszínparancsnok nem tudta koordinálni a rábízott rendőröket és megvédeni az épületet, a budapesti főkapitány pedig mindezt észlelve sem tett érdemi lépéseket a helyzet megoldására. Másfelől az ügyészség azért is vádol egyes rendőri vezetőket, mert a székházostromot követő napokban a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem tettek azért, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják az alárendeltjeik által elkövetett túlkapásokat.
Az ügyészség az eljárás során felfüggesztett szabadságvesztést vagy enyhébb szankciókat indítványozott, a vádlottak zömében tagadták bűnösségüket, védőik felmentést kértek.
A Fővárosi Törvényszék 2015 októberében első fokon, nem jogerősen két vádlottat sújtott a magyar büntetőjogban létező legenyhébb szankcióval, megrovással, a többieket felmentette. A büntetőügy fellebbezések folytán került az ítélőtáblára, ahol tavaly novemberben kezdődött a másodfokú per.
Egy másik, évekkel ezelőtt lezárult büntetőeljárásban negyven civilt vádoltak meg erőszakos bűncselekményekkel a tévészékház elleni támadás miatt. Többségük jogerősen felfüggesztett szabadságvesztést kapott, és volt néhány felmentő ítélet, valamint pénzbüntetés is. Letöltendő szabadságvesztést abban az ügyben a visszaesők kaptak.
(MTI)
