Rossz szomszédság, török átok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az OBH a birtokvédelemről készített interjút dr. Éles Róberttel, a Kaposvári Járásbíróság csoportvezető bírájával.

Beárnyékol a szomszéd tujasora, bevilágít a hálószobába a mozgásérzékelő lámpa, vagy túl hangosak a kerítés túloldalán tartott állatok – akár ilyen esetek miatt is indíthatunk birtokvédelmi pert a bíróságon. Dr. Éles Róbert, a Kaposvári Járásbíróság csoportvezető bírája szerint növeli a perlekedési hajlandóságot, ha nagy értékű az ingatlan, az üdülőövezetekben így általában több birtokvédelmi per indul.

Elsőként talán tisztázzuk a fogalmakat. Ki számít birtokosnak és mi minden lehet birtok?

A birtokvédelem a zavartalan birtoklás lehetőségét biztosítja a birtokos számára. A birtok lehet ingatlan – telek, lakás, családi ház, földterület -, de lehet ingóság is, például egy autó. Birtokos lehet a tulajdonos, a bérlő, a használó, a haszonélvező, föld esetén a haszonbérlő, de akár a szívességi használó is. Ahhoz, hogy egy ingatlan vagy ingóság birtokosa legyen valaki, még szerződés sem feltétlenül kell, adott esetben egy szóbeli megállapodás alapján is birtokolhatok valamit. A tulajdonjog és a birtoklás joga nem ugyanaz és ezekben a perekben a birtoklás joga sokszor erősebb, mint maga a tulajdonjog. A birtokost adott esetben még a tulajdonossal szemben is megilleti a birtokvédelem.

Mi minden lehet birtokháborítás?

Ha a birtokost megfosztják a birtokától, vagy háborítják a birtoklásban. Valaki elkezd használni egy ingóságot, ami a másé: például kiszorítják a közös tulajdonban lévő tárolóból, vagy az udvaron lévő melléképületét más valaki kezdi el használni. Vagy van egy autóbeállóm az udvaron belül, ahova egy másik lakó parkol. Birtokháborításról beszélhetünk akkor is, ha például a szomszéd a kerítés mellé ültet egy eperfát, a leeső gyümölcs pedig az én kertemben erjed, vagy épít egy kerítést, felfuttatja borostyánnal, és ez beárnyékolja a veteményesemet. Bármilyen magatartás birtokháborításnak számít, amivel a békés birtoklást megzavarják. A szomszéd fája átnyúlik, a levelek lepotyognak, nekem kell összegereblyézni, a gyümölcs ráhullik az autómra, a csapadékvíz rosszul van elvezetve, az én telkemen folyik végig és alááztatja a pincémet. Ezek alapján mind birtokvédelmet kérhet a birtokos.

Birtokháborítás esetén nem feltétlenül a bíróságon kötnek ki ezek az ügyek. Mi a menete?

Ha a birtokháborítás egy éven belül történt meg, akkor a helyi jegyzőtől is lehet birtokvédelmet kérni, de az illető fordulhat azonnal a bírósághoz is. A jegyző hoz egy határozatot, ami ellen nem lehet fellebbezni. Ha azonban valamelyik fél számára a jegyző döntése nem elfogadható, akkor ezt a bíróságon támadhatja meg.

Melyek a leggyakoribb esetek?

A birtokpereknél legtöbbször telekhatár vita áll a háttérben, megfelelő helyen van-e egy épület, vagy épületrész, jó helyen fut-e a kerítés. Nem ritka az állattartással kapcsolatos per sem. Az önkormányzatok helyi rendeletben szokták meghatározni, hogy az adott településen belül melyik övezetben mennyi és milyen állat tartható. Aki ezt nem tartja be és ezt a szomszédja sérelmezi, akkor birtokháborítás miatt a jegyzőhöz vagy a bírósághoz fordulhat. A birtokháborítás zaj-, fény-, és szaghatással is megvalósulhat. Ha például az istállónál egész éjjel ég a villany. Vagy volt olyan per, amikor a mozgásérzékelő reflektort úgy állította be a szomszéd, hogy bármilyen madár elrepült, macska elment az udvarban, akkor a reflektorok bekapcsoltak és a szomszédos ház összes ablakán bevilágítottak. Itt a fényhatás zavarta őt a zavartalan birtoklásában.

Ha folyamatosan ugat a szomszéd kutyája vagy nyerít a szomszéd lova, akkor is indíthatok pert?

Indítottak is! Három évig voltam bíró Fonyódon, volt is ilyen perem. Üdülőövezetben tartottak állatot, nem vezették el megfelelően a trágyalevet, a bűzhatás miatt pert indított a szomszéd és ezt összekapcsolta kártérítéssel is. Megpróbálta kimutatni, hogy mekkora jövedelemtől esett el, mert a zaj és a szag miatt a vendégek nem szálltak meg nála.

Sok ilyen ügy van a bíróságokon, vagy a zöme jegyzői szinten megáll?

A Kaposvári Járásbíróságra tavaly 1460 polgári ügy érkezett, ebből 19 volt birtokper. A két Balaton-parti járásbíróságon viszont más az arány. Fonyódon negyedannyi ügyből kétszer annyi a birtokper, Siófokon feleannyi az ügyszám, háromszor annyi a birtokper. Lehet látni, hogy ahol nagyobb értékűek az ingatlanok, ott nagyobb a pereskedési hajlandóság. A Balaton partról beszélünk, üdülőövezetről, ahol akár egy kapanyom is lényeges, hiszen ha végigmegy a telken, az több négyzetmétert jelent. Többszázezer forintos négyzetméter árak mellett ez húsbavágó lehet. De kétségtelen, hogy a jegyző előtt sokan vagy megegyeznek, vagy elfogadják a jegyző határozatát.

Pontosan amiatt, mert itt személyes sérelmekről is szó lehet, mennyire van nehéz dolga a bíróságnak?

Ez az a per, amikor a bíró szinte mindig személyesen győződik meg arról, hogy tényleg ott van-e az a gyümölcsfa, tényleg beárnyékol-e, hol van az a kerítés, tényleg kotkodácsol-e a tyúk. A helyszíni tárgyalások nagy részét a birtokperek adják. Komplett kihelyezett tárgyalást tartunk, meghallgatjuk a feleket, a tanúkat, felvételeket készítünk a helyszínen. Ez klasszikusan az a pertípus, amikor nem papírok alapján a tárgyalóteremben döntünk, hanem kimegyünk. Gyakran rendelünk ki szakértőt is, tényleg meghaladja-e például a sérelmezett zaj a rendeletben előírt zajszintet.

Mit tehetek, hogy elkerüljem a pereskedést? Hogyha olyan dologra készülök, ami érintheti a szomszédomat, akkor érdemes előre szólni?

A szomszéd tudomásul veheti, lemondhat róla, de ennek nincs joghatása. Ha neki ebből a későbbiekben kára származik, akkor ugyanúgy követelhet kártérítést. A beleegyezés nem jelent védelmet. Klasszikus eset a rossz szomszédság, török átok, vannak notórius pereskedők, akik a rossz viszony miatt oda-vissza indítanak egymással szemben mindenféle pereket. A békés egymás mellett élés jegyében természetesen sok mindent meg lehet kulturáltan beszélni, de ettől például az építésügyi szabályokat be kell tartani. Milyen magas lehet egy kerítés, meddig nőhet a tujasor. A birtokháborítás tárgya kifogyhatatlan. Talán egy magányos tanyán élő embernek jelentene gondot az, hogy kivel szemben indítson birtokháborítási pert, mert egyébként nagyon sok oka lenne rá az embereknek.

(birosag.hu)

---