Senyei: megalapozott és időszerű ítélkezés folyt a Győri Törvényszéken és a Győri Ítélőtáblán


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megalapozott és időszerű ítélkezés folyt 2021-ben a Győri Törvényszéken és a Győri Ítélőtáblán, annak ellenére is, hogy Győr-Moson-Sopron megyében az országos átlagot meghaladja a folyamatban lévő ügyek átlagos nehézségi foka – hangoztatta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kedden Győrben.

Senyei György a Győri Törvényszék és a Győri Ítélőtábla összbírói értekezlete elött tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány miatt jellemzően kevesebb ügy indult a bíróságokon, ugyanakkor a Győri Törvényszéken nőtt azok száma. A növekedés tavaly tovább folytatódott, 2020-hoz képest 1,2 százalékkal – tette hozzá.

Az OBH elnöke beszélt arról is, hogy a Győri Törvényszéken és a járásbíróságokon 5,1 százalékkal több ügyet fejeztek be tavaly, mint 2020-ban, az ítélőtáblán pedig 3,5 százalékkal többet. A törvényszéken a folyamatban lévő ügyek száma 10,6 százalékkal csökkent, táblabíróságon pedig stagnált a folyamatban lévő ügyek száma – sorolta.

Senyei György kiemelte, hogy 2020 második fél évében központi intézkedést hajtottak végre az elhúzódó peres ügyek csökkentése érdekében, amelynek eredményeként országosan 33 százalékkal csökkent a két éven túli peres ügyek száma, a Győri Törvényszéken ez az arány 27 százalék volt.

A Győri Ítélőtábla időszerűségi mutatóit tekintve nem volt szükség intézkedésre, mert mindössze kilenc olyan peres ügy van, amely hat hónapnál régebben van folyamatban – fűzte hozzá.

Az OBH elnöke kitért arra is, hogy a Győri Törvényszéken az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedési aránya a legtöbb ügyszakban jobb az országos átlagnál, a járásbíróságokon a polgári gazdasági ügyszakban hozott ítéletek 94 százaléka, a büntető ügyszakban pedig 80 százaléka ellen nem éltek jogorvoslattal.

Hatályon kívül helyezési mutatóban a törvényszék az országos átlagnál kedvezőbb mutatókkal rendelkezik, a büntető ügyszakban első fokon nem volt hatályon kívül helyező határozat 2021-ben – mondta.

Senyei György beszámolt arról is, hogy tavaly a törvényszéken 80 millió forint, a táblabíróságon pedig 25 millió forint értékben korszerűsítették az épületeket és szereztek be eszközöket.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.