Az Alaptörvény tizedik módosítását tárgyalták


A kormány szerint a felelős cselekvés szabadságáról szól az alaptörvény-módosítás. Az ellenzék szerint a kabinet kihasználja az ukrán-orosz háborút a veszélyhelyzet meghosszabbítására.

Az alaptörvény tizedik módosításáról és – hozzá kapcsolódóan – a katasztrófavédelemről szóló törvény módosítását kezdeményező javaslatról vitáztak a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.

Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjában kijelentette: az alaptörvény tizedik módosítása a rendkívüli idők rendkívüli kihívásaira való felkészülésről, a felelős cselekvés szabadságáról szól.

A tárcavezető hangsúlyozta: békés évtizedek során hittük azt, hogy a fizikai konfliktusokat már meghaladta az idő, azonban az élet bebizonyította, hogy ez nem így van és a háború, a valódi fegyveres konfliktus a 21. századi Európa történetének is részévé vált.

Kiemelte: a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háború nemcsak a második világháború óta soha nem tapasztalt humanitárius válsághelyzetet eredményezett, hanem megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. Ezen kihívások kezeléséhez és a káros hatások kivédéséhez biztosítani kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét, ez az alaptörvény módosításának célja – mutatott rá.

A miniszter közölte: ez azt is jelenti, hogy “a felelős előrelátás jegyében a saját magunk és az utánunk következő generációk biztonsága érdekében felkészítjük jogrendünket az elképzelhetetlennek hitt helyzetek kezelésére is”.

Varga Judit közölte: az alaptörvény kormány által javasolt módosítása arra ad lehetőséget, hogy a szomszédos országban felmerülő háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a kabinet veszélyhelyzetet hirdethessen, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülők segítésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében.

Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka elmondta, szomszédos országban zajló háború miatt kizárólag akkor lehetne veszélyhelyzetet hirdetni, ha annak ténylegesen van hatása Magyarországra. Közölte: garanciális szabályként jelenik meg, hogy a kormány veszélyhelyzeti intézkedéseit az Alkotmánybíróság indítvány esetén köteles felülvizsgálni.

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviseletében a javaslatot úgy értékelte, hogy az alaptörvény módosításának egyetlen célja van, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után a kormány továbbra is fenntarthassa a veszélyhelyzetet. Hozzátette: az Ukrajna elleni orosz agresszió valóban veszélyt jelent Magyarországra, de emiatt nem szükséges az alaptörvény módosítása és a veszélyhelyzet. Kifogásolta, hogy az alkotmánybírósági kontroll nem időhöz kötött, és hogy az elmúlt fél évben a kormány nem számolt be a veszélyhelyzet alatt hozott intézkedésekről az Országgyűlésben.

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka úgy fogalmazott: a kormány nem az emberek valódi problémáját kezeli, hanem azon dolgozik, hogy saját hatalmát koncentrálja, érdemi megoldások helyett “jogászkodjon”. Kiemelte: nincs szükség alaptörvény-módosításra, és a Párbeszéd azért sem támogatja az újabb rendkívüli felhatalmazást, mert az eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy a kormány minél nagyobb hatalommal rendelkezik, annál inkább visszaél azzal.

Keresztes László Lóránt (LMP) világossá tette, hogy az LMP a koronavírus-járvány alatt minden olyan intézkedést támogatott, ami a magyar emberek biztonságának megőrzését szolgálta. Ugyanakkor sok esetben a kormány nem élt, hanem visszaélt a rendkívüli jogrend adta felhatalmazással, a rendeleti kormányzás eszközeivel, ezért nem támogatják ezt az alaptörvény-módosítást – mondta.

Lukács László, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, nem látja indokoltnak az alaptörvény-módosítást, mert szerinte a különleges jogrendekkel kapcsolatban létrehozott korábbi szabályozás megfelelően rendezte ezt a kérdést. Azt is mondta: nem érti, miért van szükség a módosításra, ha a kormánymédia szerint az állam eddig is gyorsan és hatékonyan reagált a háborús és humanitárius helyzetre.

Hajnal Miklós, a Momentum vezérszónoka úgy értékelt: a kormányoldal Varga Judit igazságügyi miniszter vezetésével “hatalmi barkácsolásba” fogott és az “egykor gránitszilárdságúnak titulált alaptörvény” tizedik módosítására készül. Szerinte valójában arról döntenek majd, hogy adnak-e újabb két okot a kormánynak, hogy veszélyhelyzetet hirdessen ki Magyarországon és folytassa a rendeleti kormányzást “ki tudja, meddig”.

Molnár Zsolt, az MSZP vezérszónoka frakciója nevében jelezte, szintén nem támogatják a módosítást. Arra hívta fel a figyelmet: az alaptörvény módosításáról szóló döntést már meghozta a kormányoldal, ezért nem kellene úgy csinálni, mintha valós vita zajlana erről az Országgyűlésben. Úgy vélte: szakmai vitának akkor lenne értelme, ha ezt a javaslatot nem egy “izzadságszagú” rendeleti kormányzás alátámasztására nyújtották volna be.

Toroczkai László, a Mi Hazánk vezérszónoka közölte: frakciója nem támogatja az alaptörvény módosítását és újabb veszélyhelyzet kihirdetését sem. Ezt úgy indokolta: a Coviddal kapcsolatban kihirdetett veszélyhelyzet megmutatta, hogy ez valójában “politikai trükk”, ami nem a magyarok érdekeit szolgálja. Szerinte a veszélyhelyzet a hatalommal való visszaélést szolgálta az elmúlt időszakban, a kormány és számos polgármester – kormánypártiak és ellenzékiek is – kihasználták ezt az eszközt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

Az EU felszólítást küldött az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás elleni szabályozás miatt

Az Európai Unió Bizottsága több országnak – így például Magyarországon kívül Hollandiának, Észtországnak és Máltának is – felszólítást küldött az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek meg nem felelő nemzeti szabályozás miatt – tudatta a Miniszterelnökség csütörtökön.