Brüsszel beperli Magyarországot a szuverenitásvédelmi törvény miatt
Brüsszel fokozta jogi nyomásgyakorlását Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye ellen, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
Sikerrel vette a Kúria az új eljárási akadályokat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elsődleges feladata a bíróságoknak, így a Kúriának is a közbizalom megteremtése, a szakértelem biztosítása és a gyors ítélkezés előmozdítása – mondta dr. Darák Péter az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésén, 2019. november 6-án.
A szakbizottság a Kúria elnökének a Kúria jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében elvégzett 2018. évi tevékenységéről elkészített országgyűlési beszámolóját vitatta meg.
Képviselői kérdésre a legfőbb bírói fórum vezetője kifejtette, a valódi alkotmányjogi panasz intézményének bevezetésének egyik hatása, hogy a bírósági döntésekben az alkotmányos szempontokat fokozottabban veszik figyelembe. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy az Alkotmánybíróság nem fölérendelt intézménye a rendes bíróságoknak, a joggyakorlat kialakítása továbbra is a rendes bíróságok feladata.
Szintén képviselői, az új törvénykönyvek és perrendtartási kódexek bevezetésével kapcsolatos kérdésekre válaszolva Darák Péter rámutatott, hogy a joggyakorlat-elemzések lezártát és a szakmai fórumok munkájának befejezését követően lesz világos, hogy a szabályok alkalmazása közben felmerült kérdések jogértelmezéssel vagy jogalkotással válaszolhatók meg. Mindazonáltal a Kúria elnöke szerint például az új Ptk. vizsgálata azt mutatja, hogy a joggyakorlatban felmerült problémák jelentős része jogértelmezés útján orvosolható.
A bizottság 11 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett egyhangúlag támogatta a beszámoló elfogadását.
A dokumentum elérhető az Országgyűlés honlapján.