Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több rendbeli sikkasztás, csalás és ügyvédi visszaélés gyanúja miatt fogtak el egy székesfehérvári ügyvédet – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pénteken a rendőrség honlapján.
Azt írták, a gyanú szerint a férfinél 2022. június 17-én egy gazdasági társaság 35 millió forintot helyezett letétbe, de amikor a teljes összeg kifizetését kérték tőle, csak 15 millió forintot adott át, a maradék pénzt magánkölcsöneinek törlesztésére használhatta fel.
A nyomozás adatai szerint a férfi további öt magánszemély letétbe helyezett pénzével rendelkezett a sajátjaként, valamint három másik embertől azzal az indokkal kért kölcsönt, hogy meg kíván vásárolni egy fővárosi lakást. Az ingatlant végül nem vette meg.
A férfi az átvett összegek tulajdonosait egy ideig hitegette a visszafizetéssel, de ezt nem minden esetben teljesítette. A letétben lévő több mint 140 millióból csak mintegy 60 milliót, a kölcsönzött 23 millióból pedig csupán 11 millió forintot térített meg önként a büntetőeljárást megelőzően.
Az ügyvédet a napokban székesfehérvári otthonában fogták el, majd előállították a Budapesti Rendőr-főkapitányságra. A férfi tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, érdemi vallomást nem tett – olvasható a közleményben.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
