Soha ennyi norma nem változott az újévben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár a 2015-ös év nem hozott kiemelkedő mennyiségű jogszabályt, néhány tendencia így is megfigyelhető a jogalkotásban. Tavaly kereken 1300 új jogszabály született, ami 30%-os emelkedést jelent a 2014-es évhez képest. Ez 302-vel több az egy évvel korábbi számnál, és azt jelenti, hogy átlagosan a múlt év minden napján 3 és fél új jogszabállyal gyarapodtunk.


A Wolters Kluwer Kft. Új Jogtárának adatai szerint 2015. január 1-je és december 31-e között összesen 1300 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg. Ez a szám az utóbbi hat év második legmagasabb adata, egyedül a 2013-as évi csúcsot nem sikerült megdönteni, akkor ugyanis 1439 új jogszabály született.

Azért az újévre is jutott egy kiemelkedő rekord: ha azt vizsgáljuk, hogy hány jogszabály és egyéb norma változott, azaz lépett hatályba, módosult, vagy helyezték hatályon kívül az adott év január 1-jével. 2016. első napján ez a szám 3917 volt, ami akkor igazán feltűnő, ha összehasonlítjuk a tavalyi 859 darabbal, és jelen állás szerint 2017. első napján is csak 324 jogszabály fog változni.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke 2011-ben hangsúlyozta, hogy növelni kellene a rendeleti kormányzás súlyát a magyar jogalkotásban. Míg a 2013-as kiemelkedő mennyiségű, 254 törvény után látványos volt 2014-ben a visszaesés (113 törvény), tavaly ismét elérte a 2011-2012-es volument. A 2015-ben hozott 230 törvény a második legmagasabb szám az utóbbi hat évben és a korábbi év több mint duplája. Kövér szavaival egybevág, hogy a kormány jogalkotási volumene stabil növekedést mutat a 2014-es adatokhoz képest: 397-ről 493-ra, azaz 23%-kal emelkedett a kormányrendeletek száma a korábbi évvel összehasonlítva.

A nyolc minisztérium, a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda összesen 498 rendeletet bocsátott ki, ez 22%-kal több mint a 2014-es szám. A legaktívabb minisztérium címet a Földművelésügyi tárca tudhatja magáénak, három híján 100 rendelettel. Kissé lemaradva 83-mal követi a Belügyminisztérium, a dobogó alsó fokán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium áll 79 rendelettel. A Miniszterelnök 2015-ben is csak egyetlen rendeletet hozott, míg az Igazságügyi tárca több mint dupláját produkálta az előző évi termésnek, 20-ról 43-ra emelkedett a kiadott rendeletei száma. A legkevésbé aktív 2015-ben a Külgazdasági és Külügyminisztérium lett, 4 kiadott rendeletével – derül ki az Új Jogtár adataiból.

Stagnálás és stabilitás jeleit mutatja a kibocsátott rendeletek számát az előző évvel összevetve az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (8-ról 7-re), a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (12-ről 14-re) és a Nemzeti Bank is (60-ról 58-ra).

A kormány- és más határozatok száma észrevehetően emelkedett a múlt évben, 1436-ról 1684-re, azaz több mint 17%-kal. A kormányhatározatok száma is majdnem csúcsot döntött az idei 1039-es mennyiséggel. Ez csak a legendás, 2013-as évi dömpinget nem tudta túlszárnyalni, az akkori 1057-es számot. Az Alkotmánybíróság 2015-ben pontosan annyi határozatot adott ki, mint az előző évben: 36 darabot.

Áder János rendkívül aktív évet tudhat maga mögött: rekord mennyiségű, 548 köztársasági elnöki határozat jelent meg, 72-vel több, mint 2014-ben. Ezen határozatok legnagyobb része (171 darab) nagykövetekkel kapcsolatos megbízások, kinevezések és felmentések. Bírák kinevezéséről vagy felmentéséről szólt 148 darab, 62 határozat állampolgárság megszüntetéséről és 53 kitüntetések adományázásáról.

 

A Wolters Kluwer Kft. – a korábban CompLex Kiadó Kft. – Magyarország legnagyobb jogi és adóügyi kiadója. Elektronikus és papíralapú kiadványai, szolgáltatásai mind jogi, mind adózási területen piacvezetők. Legismertebb közülük a Jogtár, amely nélkülözhetetlen munkaeszközt jelent a jogi és üzleti területeken tevékenykedő szakemberek számára. A Wolters Kluwer Kft-t tulajdonló Wolters Kluwer csoport piacvezető információszolgáltató cégként 2014-ben mintegy 3,6 milliárd euró árbevétellel büszkélkedhetett és világszerte körülbelül 19 000 munkavállalót foglalkoztat.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.