Sportegyesület jóhírnevének megsértése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság döntése alapján a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy a címer megváltoztatása negatív hatással volt-e a felperes jóhírnevére.

A másodfokú bíróság ítéletével – az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét részben megváltoztatva – megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét azzal, hogy a felperes hozzájárulása nélkül az általa működtetett felnőtt férfi labdarúgó NBI-es bajnokságban szereplő Újpest FC labdarúgó csapat címerét megváltoztatta és a megváltoztatott címert 2017. július 3-tól használja. Kötelezte az alperest, hogy a megállapított jogsértő magatartást 30 napon belül hagyja abba, és az alperest eltiltotta a további jogsértéstől. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül az ítélet rendelkező részét 30 napig tegye közzé az ujpestfc.hu honlap kezdőlapján.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet hagyta helyben.

jó hírnév megsértése

Az Alkotmánybíróság 3165/2021.(IV.30.) AB határozatával megállapította, hogy a Kúria ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Rámutatott, hogy a törvény által létrehozott jogalanyok esetében jellegüknél fogva a személyiség védelmét eltérően kell értelmezni, mint a természetes személyek esetében, azonban a Kúria eltérő jogi álláspontja folytán nem vizsgálta, hogy a címer megváltoztatása negatív hatással volt-e az indítványozó jóhírnevére.

A Kúria az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak alapján a megismételt eljárásban megállapította, hogy a címer mint arculati elem – társasági szerződésnek meg nem felelő – egyoldalú megváltoztatása, a sportegyesület tradícióinak, múltbeli sikereinek, a sportközösség véleményének figyelmen kívül hagyásával objektíve alkalmas volt arra, hogy a felperes sportegyesületről kialakított képet negatívan befolyásolja, ezzel megsértette a jóhírnevét. Ennek megfelelően a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.