Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szakszervezetek üdvözölték az Alkotmánybíróság szerdai határozatát, amelyben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Munka törvénykönyvének a kollektív szerződéskötést szabályozó paragrafusának egy részét – tájékoztatta a Munkástanácsok Országos Szövetsége csütörtökön.
Közleményük szerint az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy a kollektív szerződés megkötését követően a reprezentativitáshoz szükséges taglétszámot szerzett szakszervezetek számára csak tanácskozási jogot biztosító szabályozás ésszerűtlen különbségtételt tett a szakszervezetek között.
A szakszervezeti értelmezés szerint az Alkotmánybíróság határozata világos üzenetet tartalmaz: a jövőben jogosultak lesznek a kollektív szerződés módosítására vagy akár felmondására is.
Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke a szakszervezetek közös sikerének nevezte, hogy a magyar kollektív munkajogi szabályozás „egyik legabszurdabb szabálya” szűnik meg – áll a közleményben.
Barsi Balázs, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke szerint a döntés nyomán immár teljes jogú tagként és megkerülhetetlen szereplőként vesznek részt a MÁV-Volán csoport munkaügyi kapcsolatainak alakításában.
Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet elnöke – utalva a tavalyi munkabeszüntetésre – elmondta: az Alkotmánybíróság döntése nagy önbizalmat ad abban, hogy a Volánbusznál jövőre megfogalmazott 25 százalékos bérkövetelés elérése céljából szervezett esetleges sztrájk megtartását nem gátolhatja egy nélkülük kötött bérmegállapodás.
Az Alkotmánybíróság szerdai határozatában a törvény érintett szövegrészének megsemmisítéséről rendelkezett, továbbá elrendelte a megsemmisített rendelkezés alkalmazási tilalmát minden folyamatban lévő perben.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!