Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A szakszervezetek üdvözölték az Alkotmánybíróság szerdai határozatát, amelyben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Munka törvénykönyvének a kollektív szerződéskötést szabályozó paragrafusának egy részét – tájékoztatta a Munkástanácsok Országos Szövetsége csütörtökön.
Közleményük szerint az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy a kollektív szerződés megkötését követően a reprezentativitáshoz szükséges taglétszámot szerzett szakszervezetek számára csak tanácskozási jogot biztosító szabályozás ésszerűtlen különbségtételt tett a szakszervezetek között.
A szakszervezeti értelmezés szerint az Alkotmánybíróság határozata világos üzenetet tartalmaz: a jövőben jogosultak lesznek a kollektív szerződés módosítására vagy akár felmondására is.
Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke a szakszervezetek közös sikerének nevezte, hogy a magyar kollektív munkajogi szabályozás „egyik legabszurdabb szabálya” szűnik meg – áll a közleményben.
Barsi Balázs, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke szerint a döntés nyomán immár teljes jogú tagként és megkerülhetetlen szereplőként vesznek részt a MÁV-Volán csoport munkaügyi kapcsolatainak alakításában.
Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet elnöke – utalva a tavalyi munkabeszüntetésre – elmondta: az Alkotmánybíróság döntése nagy önbizalmat ad abban, hogy a Volánbusznál jövőre megfogalmazott 25 százalékos bérkövetelés elérése céljából szervezett esetleges sztrájk megtartását nem gátolhatja egy nélkülük kötött bérmegállapodás.
Az Alkotmánybíróság szerdai határozatában a törvény érintett szövegrészének megsemmisítéséről rendelkezett, továbbá elrendelte a megsemmisített rendelkezés alkalmazási tilalmát minden folyamatban lévő perben.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
