Százmilliókra bírságolta és a fogyasztók kompenzálására kötelezte a GVH a Telekomot


A Gazdasági Versenyhivatal 310 milliós bírságot rótt ki a Magyar Telekomra, amiért a fogyasztókat megtévesztve, valótlanul reklámozta korlátlanként egyes mobilinternet-csomagopcióit. A cégnek emellett kompenzációként 4 GB többlet-adatforgalmat kell biztosítania a jogsértéssel érintett fogyasztói számára.


A Gazdasági Versenyhivatal 2020. végén elején indított vizsgálatot – a Vodafone-nal párhuzamosan – a Magyar Telekommal szemben, mobilinternet-díjcsomagjainak népszerűsítése miatt. A cég reklámjai ugyanis korlátlanságot ígértek a fogyasztóknak például közösségi médiaszolgáltatások, meghatározott chat-alkalmazások vagy egyes TV- és filmapplikációk használatakor (pl. „Korlátlan mobilnetünk megállíthatatlanná tesz. Válaszd a hozzád illő korlátlanságot!”, „Válassz korlátlan közösségi médiát!”).

A versenyhatóság vizsgálata feltárta, hogy valójában a hangsúlyosan korlátlanként hirdetett, ún. nullás díjszabású opciók egyike sem biztosított teljes díjmentességet, mivel egyes funkciók – így például a chat-alkalmazások esetében a hang- és videóhívások, vagy a közösségi média böngészésekor a videótartalmak – csökkentették az előfizetők adatkeretét. A korlátozások közkedvelt funkciókra is vonatkoztak (például videólejátszás), míg más esetekben elkerülhetetlenek voltak (például automatikusan lejátszódó hirdetés) vagy a szolgáltatások lényegi részeit érintették: a chat-appok hanghívás (VOIP) funkcióit például a fogyasztók harmada-negyede használta a vizsgált időszakban, és jelentős volt köztük a videotelefonálók aránya is. A szűkítésekről a Telekom jellemzően nem adott reklámjaiban tájékoztatást – ahol pedig adott, ott sem tette egyértelművé, hogy mely forgalmak díjmentesek, és melyek csökkentik a díjcsomagba foglalt adatkeretet.

A GVH döntése megállapította, hogy a megtévesztő gyakorlat nem csupán az érintett mobilcsomagok ár-érték arányára lehetett kihatással, hanem befolyásolhatta a fogyasztók használati szokásait is: pl. a szűkítések pontosabb tudatában a fogyasztók kevésbé intenzíven használhatták volna az érintett applikációk (korlátlannak hitt) funkcióit, vagy gyakrabban térnek át a wifi-hálózatra.

A hatóság Versenytanácsa 310 millió forintos bírságot szabott ki a jogsértésért a Magyar Telekom Nyrt.-re, tekintettel többek között arra, hogy az elmúlt 10 évben már tizedszer tévesztette meg a fogyasztókat. A hatóság eltiltotta a vállalkozást a gyakorlat folytatásától, emellett – bírságcsökkentésként figyelembe véve – a fogyasztók kompenzálását célzó jóvátételi csomagjának végrehajtására kötelezte. Ennek keretében a bírságcsökkentés mértékét összességében többszörösen meghaladó értékű, 4 GB-nyi, 1 hónapig felhasználható plusz adatmennyiséget kap minden fogyasztó, aki 2017.01.01. után igénybe vett és jelenleg is igénybe vesz a Telekomnál korlátlanként hirdetett opciót, és legalább egyszer elérte a díjcsomagjában foglalt adatkeretének 100%-át. A jóvátételre jogosultakat a cég SMS-ben tájékoztatja majd a pótlólagos adatkeretről. A Telekom emellett valamennyi, korlátlan opciókkal érintett előfizetőjét tájékoztatja a kérdéses adatforgalmak korlátaira vonatkozó információk elérhetőségéről.

(gvh.hu)




Kapcsolódó cikkek

2022. május 13.

Rádiós ügyekben döntött az NMHH

Debreceni, fehérgyarmati, karcagi, győri és miskolci rádiós médiaszolgáltatási lehetőségekről indíthat pályázati eljárásokat a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.

2022. május 12.

Nőtt az ügyek száma a Kecskeméti Törvényszéken

Az országos 3,1 százalékos átlagot meghaladó, 4,6 százalékos volt az érkezett ügyek számának növekedése a Kecskeméti Törvényszék illetékességi területén működő bíróságokon – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Kecskeméten.

2022. május 12.

ÁSZ: finomításra szorulnak a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó részletszabályozások

A jogszabályok egyértelműen megkövetelik a fenntarthatósági követelmények figyelembevételét az uniós forrásokból támogatott beruházások megvalósítása során, míg a tisztán költségvetési forrásokból támogatott beruházásokra vonatkozó szabályozások előírnak ugyan a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó elvárásokat, de a részletszabályozások további kidolgozásra, finomításra szorulnak – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Az állami beruházások hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez című elemzésében.