Százmilliókra bírságolta és a fogyasztók kompenzálására kötelezte a GVH a Telekomot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Gazdasági Versenyhivatal 310 milliós bírságot rótt ki a Magyar Telekomra, amiért a fogyasztókat megtévesztve, valótlanul reklámozta korlátlanként egyes mobilinternet-csomagopcióit. A cégnek emellett kompenzációként 4 GB többlet-adatforgalmat kell biztosítania a jogsértéssel érintett fogyasztói számára.

A Gazdasági Versenyhivatal 2020. végén elején indított vizsgálatot – a Vodafone-nal párhuzamosan – a Magyar Telekommal szemben, mobilinternet-díjcsomagjainak népszerűsítése miatt. A cég reklámjai ugyanis korlátlanságot ígértek a fogyasztóknak például közösségi médiaszolgáltatások, meghatározott chat-alkalmazások vagy egyes TV- és filmapplikációk használatakor (pl. „Korlátlan mobilnetünk megállíthatatlanná tesz. Válaszd a hozzád illő korlátlanságot!”, „Válassz korlátlan közösségi médiát!”).

A versenyhatóság vizsgálata feltárta, hogy valójában a hangsúlyosan korlátlanként hirdetett, ún. nullás díjszabású opciók egyike sem biztosított teljes díjmentességet, mivel egyes funkciók – így például a chat-alkalmazások esetében a hang- és videóhívások, vagy a közösségi média böngészésekor a videótartalmak – csökkentették az előfizetők adatkeretét. A korlátozások közkedvelt funkciókra is vonatkoztak (például videólejátszás), míg más esetekben elkerülhetetlenek voltak (például automatikusan lejátszódó hirdetés) vagy a szolgáltatások lényegi részeit érintették: a chat-appok hanghívás (VOIP) funkcióit például a fogyasztók harmada-negyede használta a vizsgált időszakban, és jelentős volt köztük a videotelefonálók aránya is. A szűkítésekről a Telekom jellemzően nem adott reklámjaiban tájékoztatást – ahol pedig adott, ott sem tette egyértelművé, hogy mely forgalmak díjmentesek, és melyek csökkentik a díjcsomagba foglalt adatkeretet.

fogyasztók megtévesztése

A GVH döntése megállapította, hogy a megtévesztő gyakorlat nem csupán az érintett mobilcsomagok ár-érték arányára lehetett kihatással, hanem befolyásolhatta a fogyasztók használati szokásait is: pl. a szűkítések pontosabb tudatában a fogyasztók kevésbé intenzíven használhatták volna az érintett applikációk (korlátlannak hitt) funkcióit, vagy gyakrabban térnek át a wifi-hálózatra.

A hatóság Versenytanácsa 310 millió forintos bírságot szabott ki a jogsértésért a Magyar Telekom Nyrt.-re, tekintettel többek között arra, hogy az elmúlt 10 évben már tizedszer tévesztette meg a fogyasztókat. A hatóság eltiltotta a vállalkozást a gyakorlat folytatásától, emellett – bírságcsökkentésként figyelembe véve – a fogyasztók kompenzálását célzó jóvátételi csomagjának végrehajtására kötelezte. Ennek keretében a bírságcsökkentés mértékét összességében többszörösen meghaladó értékű, 4 GB-nyi, 1 hónapig felhasználható plusz adatmennyiséget kap minden fogyasztó, aki 2017.01.01. után igénybe vett és jelenleg is igénybe vesz a Telekomnál korlátlanként hirdetett opciót, és legalább egyszer elérte a díjcsomagjában foglalt adatkeretének 100%-át. A jóvátételre jogosultakat a cég SMS-ben tájékoztatja majd a pótlólagos adatkeretről. A Telekom emellett valamennyi, korlátlan opciókkal érintett előfizetőjét tájékoztatja a kérdéses adatforgalmak korlátaira vonatkozó információk elérhetőségéről.

(gvh.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.