Százmilliós bírságot osztott ki az MNB bankoknak, pénzváltóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyar Nemzeti Bank (MNB)108,6 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki két bankra és három, az azok megbízásából tevékenykedő pénzváltó társaságra a pénzmosás megelőzését, megakadályozását célzó szabályok megsértéséért.

A jegybank hangsúlyozta, hogy a feltárt hibák ellenére a hazai pénzügyi rendszer pénzmosás-megelőzési szempontból is stabil, megbízhatóan működik.

Nem is érdeklődtek az információk iránt

Az MNB 2020 augusztusától témavizsgálatot végzett a Raiffeisen Bank Zrt.-nél, a Takarékbank Zrt.-nél, valamint a két hitelintézet valamelyike által megbízott egyes pénzváltó ügynököknél, így a Best Change Team Kft.-nél, a Ciklámen-Tourist Idegenforgalmi Zrt.-nél, a Corner Trade Kft.-nél, az IBUSZ Utazási Irodák Kft.-nél és a Szalai-Dodá Kft.-nél. A pénzváltási tevékenységhez kapcsolódó pénzmosás megelőzési eljárások, kontrollok alkalmazására vonatkozó jogszabályi előírások betartását tekintették át.

Az érintett pénzváltó ügynökök több alkalommal nem vagy nem a jogszabálynak megfelelően tettek eleget a pénzmosásgyanús ügyletekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségüknek az illetékes pénzügyi információs hatóság felé. Az MNB kiemeli, hogy ha ezek a – haladéktalanul megteendő – bejelentések elmaradnak vagy késnek, az veszélyezteti a hatóság hatékony fellépését a pénzmosás- vagy terrorizmusfinanszírozás-gyanús tranzakciókkal szemben.

pénzmosás

Egyes pénzváltók emellett számos alkalommal nem is szerezték be kockázatosnak tekintett ügyfeleiktől (még a jogszabályban előírt kötelező esetekben sem) a pénzeszközeik forrására vonatkozó információkat, így nem is ítélhették meg megfelelően az adott tranzakciók, illetve ügyfelek pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatát.

Az MNB hiányosságokat tárt fel egyes pénzváltóknál a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokkal kapcsolatos szűrőrendszeri riasztások dokumentálásában és az erre vonatkozó eljárásrendben is. E monitoringtevékenység alapvető fontosságú a pénzmosási kockázatok megállapításához, hiszen elsődlegesen a szűrőrendszer által generált riasztások feldolgozása alapján állapítható meg a gyanús ügyletek bejelentésének szükségessége. A pénzváltók belső kockázatértékelése sem tartalmazta az elvárt módon a tevékenységükhöz kötődő pénzmosási kockázatokat, egy pénzváltó ügynöknél pedig az egyes ügyletekhez, ügyfelekhez kapcsolódó adatmegőrzési gyakorlat sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

Enyhíthették a büntetés mértékét

A jegybank megállapította, hogy a megbízó hitelintézetek – jogszabályból eredő kötelezettségük ellenére – saját ügynökeiknél végzett vizsgálataik során nem vagy nem teljeskörűen tárták fel a pénzváltók bejelentési, a pénzeszköz források eredetének azonosítására vonatkozó, illetve a szűrési és belső kockázatértékelésük elégtelen volta miatti jogszabálysértéseket. Márpedig a hitelintézetek ellenőrzései kiemelt jelentőségűek, hiszen (társasági formája, mérete alapján) nem minden pénzváltó ügynöknek kell belső ellenőrzési funkcióval rendelkeznie. Ha viszont nem megfelelőek a megbízó hitelintézet kontrolljai, azok nem tárják fel az ügynökei vonatkozó kockázatait.

Mindezek nyomán a jegybank a mindenkori pénzmosás-megelőzési jogszabályoknak való megfelelésre vonatkozó figyelmeztetés mellett – határidők kitűzésével – kötelezte az érintett hitelintézeteket és pénzváltókat a jogsértések megszüntetésére, valamint a bankokat a pénzváltó ügynökeiknél elvégzendő teljes körű, a jogsértések kiküszöbölését célzó intézkedéseikre fókuszáló pénzmosás-megelőzési vizsgálatok lefolytatására.

A hiányosságok miatt az MNB a Raiffeisen Bank Zrt.-re 16,25 millió, a Takarékbank Zrt.-re 12,5 millió, a Ciklámen-Tourist Idegenforgalmi Zrt.-re 36,875 millió, a Corner Trade Kft.-re 19,25 millió, az IBUSZ Utazási Irodák Kft.-te 23,75 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki (a két másik pénzváltó a figyelmeztetéseken és kötelezéseken túl nem kapott pénzbírságot). A bírságösszeg mértékét több esetben enyhítette, hogy az érintett társaságok megkezdték a hibák kijavítását.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.