Hamarosan a kisebb cégeknek is foglalkozniuk kell a whistleblowinggal
A cég belső szervezetét érintő visszaélés-bejelentő rendszert a minimum 50 fő munkavállalót alkalmazó társaságoknál is be kell vezetni.
Szélesebb hatáskört kap a fogyasztóvédelmi hatóság
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A törvénymódosítás a fogyasztóvédelem megerősítésével védi a magyar vásárlókat és a jogkövető vállalkozásokat.
Jelentősen bővíti a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeit az ágazati törvény ma elfogadott módosítása. A hatóság a jövőben nemcsak a fogyasztóval közvetlen szerződéses kapcsolatban lévő eladóval szemben járhat el jogsértés esetén. A szakemberek a kiskereskedő mellett a raktárat, nagykereskedőt, importőrt és gyártót is, a korábbi egy helyett tehát az ellátási lánc öt szintjét ellenőrizhetik. A törvénymódosítás a fogyasztóvédelem megerősítésével védi a magyar vásárlókat és a jogkövető vállalkozásokat.
A hatóság mostanáig kizárólag olyan üzletben, webáruházban, applikációban végezhetett ellenőrzéseket, ahol végfogyasztó vásárolt vagy vett igénybe szolgáltatást. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy ennél szélesebb körben is indokolt hatáskört adni az eljárások lefolytatására. A törvénymódosításnak köszönhetően a fogyasztóvédelmi hatóság nemcsak az üzlethelyiségbe, hanem például az áru tárolására szolgáló helyiségbe is beléphet, ott eszközöket, címkézési, csomagolási, egyéb munkafolyamatokat ellenőrizhet, iratokat ismerhet meg, díjmentesen mintát vehet.
A kiskapukat bezáró többletjogosítványokkal tipikus visszaéléseknek veheti elejét a fogyasztóvédelem. Így például a korábbi előírások szerint a hatóság csak nyilatkoztatni tudta a vállalkozást az egyes árucikkek raktárban elérhető darabszámáról. Ezért nem állt módjában személyesen meggyőződni arról, hogy egy webáruház okkal sürgette-e a fogyasztót gyors döntésre azzal, hogy a holnapon figyelmeztető feliratban jelezte, „már csak 5 termék raktáron”. Pedig ha a cég ilyen esetben valótlan készletinformációt közöl, agresszív kereskedelmi gyakorlatot valósít meg, ami akár 2 millió forintig terjedő bírsággal szankcionálható. Fogyasztóvédelmi felügyelő annak ellenére sem tehette be eddig a lábát nagykereskedelmi raktárakba, hogy többször érkezett jelzés olyan megtévesztésről, amikor a külföldről importált árucikk csomagolására a vásárlói bizalom fokozása érdekében „magyar termék” címkét ragasztottak.
Gyakran előfordul, hogy webáruházak magánlakásban végeznek ügyfélszolgálati, kereskedelmi, raktározási tevékenységet. Az új előírások kiemelten súlyos közérdekből, például ha a fogyasztók egészsége, anyagi érdekeinek védelme indokolja, lehetővé teszik a belépést akár magánlakásba is az ügyészség előzetes engedélyével, szigorú garanciális rendelkezések mellett. Az efféle ellenőrzés az érintett alapvető jogainak tiszteletben tartásával, kizárólag 8-18 óra között, hatósági tanú közreműködésével hajtható végre, erre éves szintén mindössze néhány alkalommal lehet szükség.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére megvalósult, ellenszavazat nélkül elfogadott törvénymódosítás elemei augusztus második felében lépnek hatályba. A hatóság a jövőben gyorsabban, hatékonyabban meg tudja szüntetni a tisztességtelen piaci gyakorlatokat, hiszen jogosítványai a teljes ellátási láncra szólnak, és így célzottan, a jogsértés felmerülésének helyén teszik lehetővé az intézkedést.