Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vádlottak többsége tagadta bűnösségét a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt hétfőn abban a másodfokú büntetőperben, amelyben összesen tizenhét embert, köztük három tábornokot vádoltak meg vesztegetéssel.
Nyolc vádlott szólalt fel az utolsó szó jogán, közöttük egy ember volt, aki beismerte, hogy 2003 és 2005 között négy alkalommal borítékban összesen 250 ezer forintot vett át felettesétől, de állítása szerint akkor sem gondolta, hogy kenőpénzről vagy valamiféle „visszaosztás” eredményéről lenne szó. A hétfőn meghallgatott többi vádlott tagadta bűnösségét.
A büntetőeljárás 2002 és 2010 közötti cselekmények miatt indult, és egy évtizede tart, az eljárás kezdeti szakaszában többen hónapokat töltöttek előzetes letartóztatásban.
A hétfőn felszólaló vádlottak között volt, aki azt mondta: nem követett el bűncselekményt, az eljárás miatt mégis elvesztette családját, munkáját, barátait, kapcsolatait, és már csak azt nem érti, miért nem lopott el tényleg pár száz milliót, akkor már régen leülte volna a büntetését és túl lenne az egészen.
Hozzátette: nem hivatkozik politikai szálra, de az tény, hogy két polgári pert is indított, melyben a bírók évek óta „nem akarnak dönteni”. A vádlott – elmondása szerint – részese volt „egy nagy játéknak”, ahol „osztották a lapokat”, de ő nem fogadta el, valaki meg „rosszkor volt rossz helyen”. „Nem vagyok gázszerelő, lehet, hogy csak ez volt a hiba” – jegyezte meg.
A katonai ügyészség eredetileg tizenhét ember ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.
A vád szerint három dandártábornok – L. István Attila első-, H. András negyed- és O. János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a honvédelmi tárca általuk vezetett részlegének különböző szolgáltatásokat nyújtó társaságoktól a megrendelések fejében kifizetett összegek egy részét visszakérik. A vádlottak – honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottai – 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak ilyen cégektől.
Első fokon a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa 2013. február 28-án felmentett 15 vádlottat (két másik vádlott ügyét elkülönítve tárgyalták). Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, a Fővárosi Ítélőtábla pedig 2014 februárjában új eljárást rendelt el.
A Debreceni Katonai Törvényszék január 31-én hirdetett ítéletet a megismételt elsőfokú eljárásban. A bíróság L. István Attila dandártábornokot három év börtönre és 28 millió forint vagyonelkobzásra, O. János dandártábornokot pedig két év börtönre és 50 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. A tábornokper további tizenegy vádlottját két-két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélték. Négy vádlottat – köztük Fapál Lászlót, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkárát – minden vád alól felmentették.
Az elsőfokú bíróság tíz vádlott esetében összesen több mint 100 millió forintnyi vagyonelkobzást rendelt el. A törvényszék a bizonyítási eljárásban kilenc vádpontot, ezen belül huszonnyolc tényállást vizsgált. Az elsőfokú ítélet a tizenegyed- és tizenkettedrendű vádlott esetében jogerőre emelkedett, a többiek ügye fellebbezés miatt folytatódott a Fővárosi Ítélőtáblán.
A táblabíróság február 24-ére tűzte a tábornokper megismételt eljárásában a másodfokú határozat kihirdetését.
(MTI)
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!