Tábornokper: a vádlottak többsége tagadta bűnösségét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vádlottak többsége tagadta bűnösségét a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt hétfőn abban a másodfokú büntetőperben, amelyben összesen tizenhét embert, köztük három tábornokot vádoltak meg vesztegetéssel.

Nyolc vádlott szólalt fel az utolsó szó jogán, közöttük egy ember volt, aki beismerte, hogy 2003 és 2005 között négy alkalommal borítékban összesen 250 ezer forintot vett át felettesétől, de állítása szerint akkor sem gondolta, hogy kenőpénzről vagy valamiféle „visszaosztás” eredményéről lenne szó. A hétfőn meghallgatott többi vádlott tagadta bűnösségét.

A büntetőeljárás 2002 és 2010 közötti cselekmények miatt indult, és egy évtizede tart, az eljárás kezdeti szakaszában többen hónapokat töltöttek előzetes letartóztatásban.

A hétfőn felszólaló vádlottak között volt, aki azt mondta: nem követett el bűncselekményt, az eljárás miatt mégis elvesztette családját, munkáját, barátait, kapcsolatait, és már csak azt nem érti, miért nem lopott el tényleg pár száz milliót, akkor már régen leülte volna a büntetését és túl lenne az egészen.

Hozzátette: nem hivatkozik politikai szálra, de az tény, hogy két polgári pert is indított, melyben a bírók évek óta „nem akarnak dönteni”. A vádlott – elmondása szerint – részese volt „egy nagy játéknak”, ahol „osztották a lapokat”, de ő nem fogadta el, valaki meg „rosszkor volt rossz helyen”. „Nem vagyok gázszerelő, lehet, hogy csak ez volt a hiba” – jegyezte meg.

A katonai ügyészség eredetileg tizenhét ember ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.

A vád szerint három dandártábornok – L. István Attila első-, H. András negyed- és O. János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a honvédelmi tárca általuk vezetett részlegének különböző szolgáltatásokat nyújtó társaságoktól a megrendelések fejében kifizetett összegek egy részét visszakérik. A vádlottak – honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottai – 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak ilyen cégektől.

Első fokon a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa 2013. február 28-án felmentett 15 vádlottat (két másik vádlott ügyét elkülönítve tárgyalták). Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, a Fővárosi Ítélőtábla pedig 2014 februárjában új eljárást rendelt el.

A Debreceni Katonai Törvényszék január 31-én hirdetett ítéletet a megismételt elsőfokú eljárásban. A bíróság L. István Attila dandártábornokot három év börtönre és 28 millió forint vagyonelkobzásra, O. János dandártábornokot pedig két év börtönre és 50 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. A tábornokper további tizenegy vádlottját két-két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélték. Négy vádlottat – köztük Fapál Lászlót, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkárát – minden vád alól felmentették.

Az elsőfokú bíróság tíz vádlott esetében összesen több mint 100 millió forintnyi vagyonelkobzást rendelt el. A törvényszék a bizonyítási eljárásban kilenc vádpontot, ezen belül huszonnyolc tényállást vizsgált. Az elsőfokú ítélet a tizenegyed- és tizenkettedrendű vádlott esetében jogerőre emelkedett, a többiek ügye fellebbezés miatt folytatódott a Fővárosi Ítélőtáblán.

A táblabíróság február 24-ére tűzte a tábornokper megismételt eljárásában a másodfokú határozat kihirdetését.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

Az EU Tanácsa elfogadta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.

2024. május 13.

Az EU szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokat fogadott el a nehézgépjárművekre

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, valamint a hatályos uniós szabályok módosításáról és szigorításáról szóló rendeletet, az immár naprakész szabályok tovább kívánják csökkenteni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re vonatkozóan új célértékeket állapítanak meg – tájékoztatott az uniós tanács.

2024. május 13.

Tudatosabbá váltak a bérlők és a bérbeadók: több szerződést kötnek közjegyző közreműködésével

Rugalmasabbá váltak a bérbeadók az ipar-kereskedelmi-szolgáltató ingatlanok piacán, a bővülő kínálat mellett a bérlők a tapasztalatok szerint könnyebben váltanak aktuális helyzetüknek jobban megfelelő bérleménybe, és egyre gyakoribbak az igények a rövid távú bérletre. Mindezt jól szemlélteti, hogy három év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma. Jellemzően cégek kötnek közokiratba foglaltan bérleti szerződést, magánszemélyek elsősorban csak akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. A lakáspiacon jellemzőbb, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett „kiköltözési” nyilatkozatot kérnek a bérlőtől, azt a bérbeadás feltételül szabják.