Tábornokper: megkezdődött a másodfokú eljárás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megkezdődött a tábornokok vesztegetési pereként elhíresült korrupciós ügy másodfokú eljárása a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt hétfőn.

Az ügyészség eredetileg tizenhét ember ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.

A vád szerint három dandártábornok – L. István Attila első-, H. András negyed- és O. János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének különböző szolgáltatásokat nyújtó társaságoktól a megrendelések fejében kifizetett összegek egy részét visszakérik. A vádlottak – honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottjai – 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak ilyen cégektől.

Első fokon a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa 2013. február 28-án felmentett 15 vádlottat (két másik vádlott ügyét elkülönítve tárgyalták). Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, a Fővárosi Ítélőtábla pedig 2014 februárjában új eljárást rendelt el.

A Debreceni Katonai Törvényszék január 31-én hirdetett ítéletet a megismételt elsőfokú eljárásban. A bíróság L. István Attila dandártábornokot, az elsőrendű vádlottat három év börtönre és 28 millió forint vagyonelkobzásra, O. János dandártábornokot, a tizenhatodrendű vádlottat pedig két év börtönre és 50 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. A tábornokper további tizenegy vádlottját két-két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélték. Négy vádlottat – köztük Fapál Lászlót, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkárát – minden vád alól felmentették.

Az elsőfokú bíróság tíz vádlott esetében összesen több mint 100 millió forintnyi vagyonelkobzást rendelt el. A törvényszék a bizonyítási eljárásban kilenc vádpontot, ezen belül huszonnyolc tényállást vizsgált. Az elsőfokú ítélet a tizenegyed- és tizenkettedrendű vádlott esetében jogerőre emelkedett, a többiek ügye fellebbezés miatt folytatódik a Fővárosi Ítélőtáblán.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a tárgyaláson azt mondta, az elsőfokú bíróság betartotta az eljárási szabályokat, de a tényállás részben megalapozatlan, ezt az ítélőtáblának ki kellene egészítenie. A bíróságnak el kellene fogadnia – folytatta – a tizenhatodrendű vádlott önmagára is terhelő vallomását, és ez alapján meg kellene állapítania a felmentett vádlottak bűnösségét, és lehetőség lenne az elítélt vádlottak további bűnösségének megállapítására is.

Az elsőrendű vádlott védője szerint az elsőfokú bíróság ítélete ellentétes az iratokkal, tévesen állapított meg tényállásokat és bűnösséget, és olykor „nem a kívánt színvonalon” tett eleget indoklási kötelességének, ráadásul olyan bizonyítékokra is hivatkozik, amelyekre a Fővárosi Ítélőtábla korábbi döntése miatt nem lehetett volna. A védő ezért az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.

A másodrendű vádlott védője azt indítványozta, hogy védence, Fapál László volt államtitkár esetében az ítélőtábla hagyja helyben az elsőfokú, felmentő ítéletet.

A tárgyaláson felszólaló védők egyetértettek abban, hogy a tizenhatodrendű vádlott vallomása több ténybeli tévedést tartalmaz és nem tekinthető elfogulatlannak. A védők a felmentő ítéletek helybenhagyását, illetve az elítélt vádlottak felmentését indítványozták.

A per szerdán további védőbeszédekkel folytatódik, majd a vádlottak is felszólalhatnak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.