Tényleges életfogytiglan: újra kell gondolni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európa Tanács a tényleges életfogytig tartó büntetés szabályozásának felülvizsgálatát sürgeti.


Magyarországnak felül kell vizsgálnia a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre vonatkozó szabályozását az európai emberi jogi egyezményben foglaltak megfelelő végrehajtása érdekében – közölte az Európa Tanács csütörtökön.

A tájékoztatás szerint strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy számos elítélt szabadlábra helyezés lehetősége nélkül tölti élethosszig tartó szabadságvesztését, valamint azért, mert az ítéleteket csak az újonnan bevezetett úgynevezett kötelező méltányossági eljárás keretében vizsgálják felül, amely összeegyeztethetetlen az európai emberi jogi egyezményben előírásaival.

A miniszteri bizottság felszólította az érintett hatóságokat, hogy késedelem nélkül módosítsák az vonatkozó jogszabályokat, a szükséges intézkedések pedig legyenek összhangban az egyezményben foglaltakkal. A bizottság továbbá felkérte a hatóságokat, hogy szolgáljanak információkat egy korábbi elítélt, Magyar László ügyének lehetséges további intézkedéseivel kapcsolatban.

[htmlbox BDT]

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága korábban úgy döntött, hogy Magyarországnak változtatnia kell a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés ítélkezési gyakorlatán.

A Kúria ezt követően Magyar László ügyében mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést, ugyanakkor úgy döntött, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 8.

Új pályázatok segítik a magyarországi innovációk szellemitulajdon-védelmét

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 500 millió forint keretösszeggel hirdet felhívásokat magyarországi vállalkozások, kutatóhelyek, magánszemélyek számára szellemi alkotásaik levédetésére – tájékoztatta a NKFIH és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) közös közleményben szerdán.

2024. május 8.

Államkincstár: az azonos nemű bejegyzett élettársaknak is jár a GYED

Kiegészítette a gyermekgondozási díj igénylésére vonatkozó űrlapot és tájékoztatót a Magyar Államkincstár, ezzel is egyértelművé téve: az azonos nemű bejegyzett élettársak is jogosultak a párjuk által szült vagy örökbefogadott gyermekükkel otthon maradni és GYED-et igényelni.