Tisztes távolból követi az új jótállási szabályokat az üzletek fele


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fogyasztóvédelmi hatóság január óta ellenőrzi a 2021 elejével átfogóan megújult jótállási előírások betartását az üzletekben és webáruházakban.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt országos vizsgálat első féléves tapasztalatai szerint a boltok több mint fele nem alkalmazza megfelelően a vásárlók jogait erősítő rendelkezéseket.

A kormány egyebek mellett a termék árához igazodó, akár kétszer-háromszor hosszabb jótállással, egyértelmű javítási és cserehatáridőkkel, az elektronikus jótállási jegy bevezetésével korszerűsítette a szabályozást. A vállalkozásoknak rövid időn belül javítaniuk vagy cserélniük kell a meghibásodott jótállásköteles termékeket, megszűnnek a „javítgatások” és a végeláthatatlan szervizbe járások. A többszázezer forintos termékek megfelelőségéért hosszabb ideig kell „jótállniuk” a gyártóknak, forgalmazóknak.

Fogyasztóvédelmi Jog Online

A kormányhivatalok 2021 első felében mintegy 600 üzletet ellenőriztek, ezek 55 százaléka nem a jogszabályoknak megfelelően végezte a szavatossággal, jótállással kapcsolatos tevékenységét. A legtöbb problémát a jótállási jegyekkel kapcsolatban tárták fel, azokat gyakran át sem adják a fogyasztónak. Ha mégis, nem tájékoztatnak az új javítási határidőkről, jótállási időtartamról, a már felülírt régi előírások szerinti információkat közölnek. A próbavásárlások során ellenőrzött 350 jótállási jegy 61 százaléka kapcsán merült fel kifogás.

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: „A hatóság legtöbbször csak figyelmezteti mulasztásaikra, és azok bírság nélkül javítására kötelezi az első alkalommal vétő cégeket. A folyamatos ellenőrzések eredményeképpen 2021 első felében mintegy 50 eljárásban eddig összesen 6,6 millió forint bírságot szabtak ki. Az ellenőrzéseken túl szakmai egyeztetéssel, a folyamatos párbeszéd megteremtésével segítjük a kereskedők jogkövető magatartását.”

Az ITM Fogyasztóvédelmi Péntek párbeszédsorozatában a hagyományos és online kereskedelmet képviselő szövetségekkel egyeztetett a közelmúltban a kifogásolási arány csökkentése érdekében. A szakmai szervezetek továbbítják tagjaiknak a gyakorlati kérdéseikre kapott válaszokat. A minisztérium online vállalkozói workshop megtartásával, közérthető infografikák összeállításával is megkönnyítette az új szabályok megismerését, alkalmazását.

(fogyasztovedelem.kormany.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága