Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A telepített szoftver továbbította az e-maileket, üzeneteket, kapcsolatokat és követte a felhasználók mozgását.
A Guardian tényfeltáró cikkben hozta nyilvánosságra, hogy a kínai határőrség Xinjiangban titkos kémprogramot telepített turisták okostelefonjaira, amellyel megszerezték a személyes adataikat.
A kínai kormány már korábban korlátozta a körzetben élő muszlimok szabadságjogait, amikor arcfelismerő rendszerrel felszerelt kamerákat helyezett üzembe az utcákon és a mecsetek környékén, illetve kényszerítette a lakosokat, hogy olyan szoftvert telepítsenek a telefonjaikra, amelyek lehetővé teszik a telefonon forgalmazott adatok, hívások folyamatos ellenőrzését.
A kínaiak módszerére azután derült fény, hogy az utazók újságíróknak adták át a mobiljaikat Németországban.
A Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a the New York Times, az NDR és a Motherboard, illetve a bochumi Ruhr Egyetem kutatói és a Cure53 cég részvételével közös tényfeltáró munka keretében derítettek fényt arra, hogy a szomszédos Kirgizisztánból a régióba lépő utazók mozgását és kapcsolattartását nyomon követik.
A határőrök elvették a beutazóktól a telefont és olyan titkos programot telepítettek rá, amely a hatóságoknak továbbította az e-maileket, a szöveges üzeneteket, a kapcsolatokat és a telefonbeszélgetéseket.
Az utazók szerint a határőrök nem tájékoztatták őket arról, hogy a szoftver milyen célt szolgál, illetve, hogy továbbítja az adataikat.
A nyomozás során kiderült az is, hogy a kínai hatóságok rutinszerűen lemásolták azok telefonjait, akik az irkeshtami határon léptek át Kínába.
A Nemzetközi Adatvédelem nevű szervezet vezetője „súlyos figyelmeztetésként” értékelte az újságírók által feltártakat, mert Kínában „fogolytáborba kerülhet, aki rossz alkalmazást tölt le vagy rossz cikket nyit meg az interneten.”
Szerinte ez „egy újabb példája a Xinjiang működő totális, jogszerűtlen és szigorú megfigyelésnek.
“A modern megosztó rendszerek csak az előnyös oldalukat hangsúlyozzák, ugyanakkor számos adatot tárolnak, amelyekről az emberek nem is tudnak vagy el sem hiszik, hogy amiket töröltek azok még mindig megtalálhatók az eszközön.”
A Guardian akadémikusokat és kiberbiztonsági szakértőket is megkeresett, akik szerint az alkalmazást egy kínai cég készítette és lehetővé teszi az Android operációs rendszert futtató telefonok átvizsgálását olyan tartalmak után kutatva, amelyeket a hatóságok problémásnak tartanak.
Ezek közé az információk közé tartoznak az iszlám extremizmushoz köthető tartalmak, mint például az Inspire, amely az Arab-félszigeten, angol nyelven terjesztett újság, amely az Al-Kaidához köthető vagy például a fegyverek használati útmutatói.
Ezeken kívül számos egyéb információt is ellenőriz a program, amely a hatóságok szerint problémás lehet. Például a Ramadanhoz kapcsolódó böjttel kapcsolatos keresések, a Dalai Lámától származó írások vagy egy japán metálzenekar az Unholy Grave zenéinek hallgatása. Szintén kockázatosnak számít egy amerikai író Robert Greene önsegítő könyve, amely a 33 Háborús Stratégia címet viseli.
A kínai hatóságok szerint évente körülbelül 100 millió ember utazik a Xinjiang régióba külföldről és Kína más részeiről.
Az irkeshtam határ Kína legnyugatibb határátkelője, amelyet az egykori selyemút részeként számos kereskedő és turista használ.
A határátlépés folyamata több lépésből áll, amelyek közül az egyiknél fel kell oldani és át kell adni a telefonokat és az egyéb adattárolásra alkalmas elektronikus eszközöket, amelyeket a határőrök egy másik helyiségbe visznek, majd egy következő állomáson visszaadják azokat a határátlépők részére.
Az iPhone-okat szkennerbe helyezik, amelyek leolvassák a rajtuk található adatokat, az Android operációs rendszert futtató telefonokra pedig az említett appot telepítik, amely hasonló feladatot lát el.
A tapasztalatok szerint legtöbbször letörlik az alkalmazást a visszaadás előtt, de többek telefonján még ekkor is futott.
Azt nem sikerült megtudni, hogy a letöltött információk pontosan hova kerülnek és meddig tárolják őket.
Arra sem sikerült bizonyítékot szerezni, hogy a megszerzett adatokat az utazók nyomon követésére használják, de a letöltött információk a telefon helyadataihoz való hozzáféréssel együtt lehetővé teszik akár ezt is.
Az alkalmazást úgy lehet észrevenni, hogy egy Android ikon jelenik meg az asztalon, amely alá 蜂采 (Fēng cǎi) kínai karakterek vannak írva, amely találóan a mézet gyűjtő méhekhez kapcsolódó kifejezés, amelynek nincs pontos megfelelője.
A Guardian megszólaltatott egy utazót is, akinek a határátlépéskor telepítették a telefonjára ezt az alkalmazást. Elmondta, hogy az ellenőrzési pontnál arra szólították fel, hogy adja át a telefonját és adja meg a feloldó kódot is, amelyet elvittek egy másik helyiségbe és körülbelül egy óra múlva hoztak vissza neki. Azonban egyszer sem említették neki, hogy miért volt szükség a telefon átadására.
Aztán egy másik utazó és a kirgiz turisztikai iroda mondta el neki, hogy valamit csinálni fognak a telefonjával a határon.
Le is ellenőrizte a telefont, amikor visszakapta és az alkalmazás rajta volt.
„Körülbelül két óra múlva újabb ellenőrző ponthoz érkeztünk és azt gondoltam, hogy biztos letöltöttek valamit a telefonról és elküldték az elemzőiknek, hogy nézzék át mialatt mi utazunk és talán visszaküldik majd azokat, akiknek találnak valami gyanúsat a telefonján.”
Az utazó elmondta, hogy máshol már nem kérték el a telefonját az utazása során, sem akkor, amikor kilépett Kínából. Szerinte a telefon ellenőrzésének már nem volt különösebb jelentősége, mert a régióban szinte mindent megfigyelnek.
Hozzátette: „Nem igazán tetszett ez az eljárás, ha otthon csinálnák ezt velem meg lennék döbbenve, de ha Kínába utazol, ilyenek előfordulhatnak.”
A megkérdezettek közül csak az Androidos telefonnal rendelkezők találták meg a programot, de a határőrök az iPhone-okat is elvették.
Maya Wang, az Amnesty International kínai kutatója is beszámolt arról, hogy „már régóta tudnak a xinjiangiak, főleg a muszlimok teljes megfigyeléséről.”
„Amit találtak is ezt támasztja alá, illetve bizonyítja, hogy már a területre belépő külföldiekre is kiterjed a totális és jogszerűtlen megfigyelés.”
A kínai hatóságok nem kívántak válaszolni az újságírók megkereséseire, de korábban elmondták, hogy a széles körű megfigyelés szerintük biztonságot teremtett a régióban.
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!