Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
2023. május 25-én ünnepélyes keretek között 114 új katonai ülnök tette le esküjét a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának épületében.
A megjelenteket dr. Galajda Ágnes, a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának igazgatási feladataival megbízott tanácselnöke köszöntötte, aki beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatásos bírók és a katonai ülnökök jogai és kötelességei a katonai büntetőeljárásban azonosak, az ítélkezés során ugyanazt a tevékenységet látják el. A büntetőeljárási törvény szerint a katonai büntetőügyekben elsőfokon ülnökként katonai ülnök jár el, aki nem lehet a vádlottnál alacsonyabb rendfokozatú. Kivételt képez, ha a vádlott tábornoki rendfokozatú és a bírósághoz megválasztott katonai ülnökökből nem lehet tanácsot alakítani. Ilyenkor az ügyben bármely tábornoki rendfokozatú
katonai ülnök eljárhat. A tanácselnök beszédének végén abbéli reményét fejezte ki, hogy az ülnököknek hivatali idejük során kevés katonai büntetőügyben kell majd eljárniuk. A köszöntést követően 114 főtiszt és tiszt – köztük 10 dandártábornok – tette le ünnepélyes katonai
ülnöki esküjét, amely során úgy a honvédség, mind a rendőrség és a büntetés-végrehajtás tagjai képviseltették magukat.
A Fővárosi Törvényszék elnöksége részéről dr. Nyilas Levente elnökhelyettes köszöntötte a megjelenteket, dr. Kiss Károly hadbíró alezredes pedig az ülnökökre váró feladatokról adott részletes tájékoztatást.
Forrás: Fővárosi Törvényszék sajtóanyaga
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
