Többeket előállított az Európai Ügyészség az uniós helyreállítási alap kárára végzett csalás gyanújával


Huszonkét embert állítottak elő, luxusautókat és villákat koboztak el a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós alap (RRF) olaszországi forrásait érintő 600 millió eurós (mintegy 240 milliárd forint) csalás ügyében indított európai nyomozás részeként – közölte a luxembourgi székhelyű Európai Ügyészség csütörtökön.

Az Európai Ügyészség közölte, hogy az olasz rendőrség által vezetett nemzetközi, uniós forrásokat érintő csalás gyanújával végzett nyomozás keretében több tucat házkutatást tartottak csütörtökön, az érintetteket Olaszországban, Ausztriában, Romániában és Szlovákiában állították elő.

A gyanúsítottak 2021 és 2023 között kis- és középvállalkozások digitalizációját, innovációját és versenyképességét támogató, vissza nem térítendő uniós forrásokra pályáztak, többnyire sikeresen. A gyanúsítottak egyebek mellett hamis vállalati mérlegeket készítettek annak bizonyítására, hogy a vállalatok aktívak és nyereségesek. A valóságban nem létező vállalkozások támogatására elnyert összegek tisztára mosását könyvelők és közjegyzők segítették. A megnyert támogatásokat ausztriai, romániai és szlovákiai bankszámlákra utalták át.

A nyomozás részeként Olaszországban a velencei pénzügyőrség bírósági végzés nyomán összesen 600 millió euró értékben zárolt és kobzott el vagyont, illetve foglalt le vagyontárgyakat. Ezek között luxusapartmanok és villák, nagy összegben kriptovaluta, csúcskategóriás karórák, ékszerek, aranytárgyak és luxusautók voltak – részletezték.

Az elfogott gyanúsítottak közül nyolcat előzetes letartóztatásba helyeztek, a másik 14 ember háziőrizetbe került. Egyiküket, egy könyvelőt eltiltottak hivatásának gyakorlásától – közölték.

Az EU 2020-ban több mint 800 milliárd eurós helyreállítási alapot hozott létre, hogy segítse a tagállamokat a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági válság kezelésében. Az uniós források lehívását lehetővé tevő olasz helyreállítási terv 194,4 milliárd eurót tesz ki.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

Az EU Tanácsa elfogadta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.

2024. május 13.

Az EU szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokat fogadott el a nehézgépjárművekre

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, valamint a hatályos uniós szabályok módosításáról és szigorításáról szóló rendeletet, az immár naprakész szabályok tovább kívánják csökkenteni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re vonatkozóan új célértékeket állapítanak meg – tájékoztatott az uniós tanács.

2024. május 13.

Tudatosabbá váltak a bérlők és a bérbeadók: több szerződést kötnek közjegyző közreműködésével

Rugalmasabbá váltak a bérbeadók az ipar-kereskedelmi-szolgáltató ingatlanok piacán, a bővülő kínálat mellett a bérlők a tapasztalatok szerint könnyebben váltanak aktuális helyzetüknek jobban megfelelő bérleménybe, és egyre gyakoribbak az igények a rövid távú bérletre. Mindezt jól szemlélteti, hogy három év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma. Jellemzően cégek kötnek közokiratba foglaltan bérleti szerződést, magánszemélyek elsősorban csak akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. A lakáspiacon jellemzőbb, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett „kiköltözési” nyilatkozatot kérnek a bérlőtől, azt a bérbeadás feltételül szabják.