Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Többszöri halasztást követően elkezdődött Milorad Dodiknak, a boszniai Szerb Köztársaság elnökének tárgyalása hétfőn Szarajevóban.
A boszniai szövetségi ügyészség augusztus 11-én emelt vádat Milorad Dodik ellen a büntetőtörvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.
A tárgyalást eddig négyszer halasztották el, egyszer azért, mert Dodik védőügyvédje elfogultsággal vádolta meg a bírókat, és azok kizárását követelte. A legutóbbi, január 17-i meghallgatáson Milorad Dodik kijelentette, minden lépését a daytoni békeszerződésben foglaltakkal és a boszniai alkotmánnyal összhangban tette, az ellene folyó bírósági eljárás politikailag motivált.
A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolják, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség főképviselőjének a döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt. A büntetőtörvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította a közelmúltban, a döntés hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.
Hétfőn elfogultságra hivatkozva ismét az egyik új bíró, Sena Uzunovic kizárását követelte a védelem, ám a bíró közölte, hogy az ügyvédek kérései nem befolyásolják az adott napi tárgyalást, így a vádirat ismertetése ezúttal megtörtént.
Amikor a bíró megkérdezte, hogy megértette-e a vádiratban foglaltakat, Milorad Dodik kijelentette, hogy semmit sem értett, mert amit hallott, az a tények elferdítése, az elhangzottakat egyetlen tény vagy bizonyíték sem támasztja alá. Megismételte: a vádhatóság politikai nyomás hatására állította össze az ellene felhozott vádakat.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni és felfüggeszteni.
Milorad Dodik az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.
(MTI)
Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) csütörtöki ítélete megerősítette Olaszország jogát arra, hogy visszaszerezze az amerikai Getty Múzeumban tárolt, i.e. 4. századból származó görög bronzszobrot, amelyet az olasz hatóságok szerint illegálisan vittek ki az országból – közölte a strasbourgi székhelyű szervezet.
A most lezárt jogosultkutatás során az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) csaknem 210 millió forint, 2016 és 2022 között beszedett jogdíj jogosultját azonosította be és fizette ki pótlólag. Az EJI folytatja a tavaly beszedett jogdíjak felosztását is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
