Többszörösére emelkedik a fogyasztóvédelmi bírságok összege


December 4-én szavaznak a képviselők arról a törvénymódosításról, amely többszörösére emeli a kiszabható fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti bírságot. A minimális bírságösszeg a jelenlegi 15 ezerről százezer forintra, míg a maximálisé ötmilliárdra nő. A kormány indoklása szerint a magasabb bírságösszegek hangsúlyosabb hatósági fellépést tesznek lehetővé a kötelező akció és az árfigyelő rendszer betartásának ellenőrzésekor – írja az index.hu. Lapszemlénket olvashatják.

A parlament a héten zárta le az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény általános vitáját. A törvényjavaslat egyebek között módosítja a fogyasztóvédelmi, valamint a piacfelügyeleti törvényt, mivel az előterjesztéshez fűzött indoklás szerint a minimum és maximum bírságösszegek nem rendelkeznek visszatartó erővel. Jelenleg ugyanis a fogyasztóvédelmi és a piacfelügyeleti hatósági eljárásoknál jellemzően alacsonyabb összegű bírságokat szabnak ki, még abban az esetben is, ha termékbiztonsági szempontból veszélyes termékeket vonnak ki a forgalomból.

2008 óta változatlan a bírságminimum

Napjainkban 15 ezer forint a bírság alsó határa, és csak az elektronikus kereskedelemmel összefüggő, ismételt jogsértésekre ír elő a jogszabály ennél jóval szigorúbb, legalább kétszázezer forintos minimum bírságösszeget. Ráadásul a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa 2008, míg a piacfelügyeleti bírság minimuma 2012 óta változatlan.

MÁRPEDIG A KORMÁNYZATI ELŐTERJESZTÉS SZERINT A SZÁZEZER FORINT ALATTI BÍRSÁGOKNAK NINCS VISSZATARTÓ EREJÜK.

Ennek megfelelően a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében a bírságsáv százezer forinttól kétmillió forintig húzódna. A fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértésnél a bírság kétszázezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5 százalékáig, míg a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozásnál 6,5 millió forintig terjedne.

A webáruházak szabályozásáról és bírságolásáról a teljes cikkben IDE KATTINTVA olvashatnak.

A módosítás megteremti annak lehetőségét is, hogy az egy márkanév (brand, franchise) alatti kereskedők nettó árbevételei összeadódjanak a jogsértő vállalkozás nettó árbevételének meghatározásakor. Nem beszélve arról, hogy a kötelező akcióra és az árfigyelőrendszerre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése kapcsán kiszabható fogyasztóvédelmi bírságok tekintetében az újonnan bevezetett szabályozás már hangsúlyosabb hatósági fellépést tesz lehetővé a magasabb bírságösszegek előírásával.

Az Országgyűlés december 4-én szavaz a törvénymódosítási csomagról, míg az új szabályozás a kihirdetését követő nyolcadik napon (várhatóan még karácsony előtt) hatályba lép.

Forrás: [index]


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.