Tolódnak a deviza lízinges perek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hatályon kívül helyezte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében hozott elsőfokú ítéletet, A CIB Lízing perében az ítélőtábla október 30-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését


A testület a Fővárosi Törvényszéket új tárgyalás lefolytatására és újabb határozat hozatalára kötelezte, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül.

Első fokon a bíróság azért utasította el a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. keresetét, mert álláspontja szerint a pénzintézet által alkalmazott általános szerződési feltételek egyike sem felelt meg maradéktalanul a törvényi feltételeknek. A bíróság elutasította a felperes pénzintézet indítványát az alkotmánybírósági normakontrollról is.

A tanácsvezető hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság nem sértett eljárási szabályt. A per indításakor a bíróság megvizsgálta, hogy a pénzintézet devizaalapú, azaz a törvény hatálya alá tartozó szerződéseket kötött, azonban első fokon nem tartották bizonyítottnak azt, hogy valódi devizahitelezést folytatott volna, azaz devizában folyósították és törlesztették a kölcsöneiket. Kifejtette: a devizahitelekkel kapcsolatos törvény pontosan meghatározta, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések tartoznak a hatálya alá, és a valódi devizaügylet nem.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

Hozzátette: október 15-én, szerdán lépett hatályba a jogszabály módosítása, amely a törvény hatályát kiterjeszti a valódi devizahitelekre, illetve pénzügyi lízingszerződésekre, azzal, hogy ezekben a keresetleveleket 2015. január 5. és 12. között kell beadni. Ismertetése szerint az „idő előttiség” címén ezeket a kereseteket nem kell elutasítani, az elsőfokú bíróságnak majd január 5. után kell eljárnia.

A Fővárosi Ítélőtábla a pénzintézetnek a per megszüntetésére vonatkozó kérelmét elutasította.

A tárgyaláson a felperes pénzintézet képviselője kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, mert érvelése szerint sem deviza-, sem forintalapú szerződést nem kötött, így az általános szerződési feltételei nem tartoznak a törvény hatálya alá. Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: nem volt hatásköre az ügy tárgyalására, a pert meg kell szüntetni.

Az alperes magyar állam jogi képviselője szerint nem értelmezhető a pénzintézet kifogása, fenntartotta az ellenkérelmet, és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A CIB Lízing perében az ítélőtábla október 30-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését.  A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a felperes lízing társaság keresetét, amely ellen fellebbezett.

A fellebbezésben első helyen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú eljárás megismétlését, második helyen pedig az ítélet rá kedvező megváltoztatását kérte a cég.

Kérte továbbá azt is, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. Az ítélőtábla a csütörtöki ülésen – külön végzésben – mindkét kérést elutasította, és nem függesztette fel az eljárást amiatt, hogy hasonló ügyben már fordult bíróság az Alkotmánybírósághoz.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága