Tömegper Törökországban: 79-szeres életfogytiglanit és 3901 börtönévet is kiosztottak

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. november 26.
Címkék: , , ,
Rovat:
Összesen 291 súlyosbított, legalább egyszeres életfogytiglani börtönbüntetésről szóló ítéletet hozott csütörtökön egy ankarai bíróság abban a perben, amelyben a 2016. júliusi törökországi puccskísérlet 475 résztvevőjét vádolták.

Az ügy érintettjei néhány civil mellett főként katonák voltak, köztük korábbi dandártábornokok, ezredesek, alezredesek és őrnagyok, beleértve pilótákat is – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Gülen hálózatát vádolták

Azzal vádolták őket, hogy a hatalomátvételi kísérlet parancsnoki központjaként szolgáló, Ankara közelében fekvő Akinci légitámaszpontról irányították a történéseket, vagy éppen onnan indulva vettek részt az összeesküvés végrehajtásában. Az ügyészség szerint a fővádlottak az incidensért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi mozgalom tagjaiként merényletet követtek el Recep Tayyip Erdogan államfő ellen, szándékosan megöltek 77 embert, valamint megkísérelték megdönteni az alkotmányos rendet.

A török vezetés szerint az Egyesült Államokban élő Gülen hálózata hosszú évek alatt beszivárgott az állami és a magánszférába, hogy a hatalom megdöntésére készüljön.

2016. július 15. éjszakáján a puccsisták elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A katonai felkelés résztvevői páncélosokkal vonultak ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek egyebek mellett a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányságra. Az államfő az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt.

Csütörtökön a puccskísérlet irányításáért okolt négy civil vádlottra, Kemal Batmazra, Hakan Cicekre, Harun Binisre és Nurettin Orucra súlyosbított, 79-szeres életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki a törvényszék. Összesen 19 emberre rótták ki ugyanezt a büntetést, köztük a parlament épületét bombázó pilótákra, Hasan Hüsnü Balikcira és Hüseyin Türkre is. Más bűntettekért még fejenként további 3901 börtönévvel is sújtották őket.

Rajtuk kívül 272 ember kapott súlyosbított, legalább egyszeres életfogytiglanit. Hagyományos életfogytiglani szabadságvesztésre 46 vádlottat ítéltek. Hatvan emberre rövidebb börtönbüntetéseket szabtak ki, 70-et felmentettek, két vádlott esetében pedig nem hoztak ítéletet, mert egy másik bíróság előzőleg már kirótt rájuk büntetést.

Ankara a halálbüntetést 2004-ben, az európai uniós csatlakozás reményével törölte az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén nehezíti az elítéltek sorsát.

A 475 vádlottból 365-en ültek előzetes letartóztatásban, hatan pedig továbbra is szökésben vannak. Utóbbiak közé tartozik az évek óta önkéntes amerikai száműzetésben élő Gülen is, aki tagadja, hogy bármi köze volt a történtek kiterveléséhez, illetve Adil Öksüz, az események operatív vezetője. Csütörtökön a bíróság a hat szökevény aktáját leválasztotta a perről.

A hatalomátvételi incidens óta tartó kormányzati megtorlás nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtotta és sújtja, hanem a gülenista mozgalom feltételezett tagjait és támogatóit is. A hatóságok az eltelt lassan négy és fél évben százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ezreket ítéltek szabadságvesztésre, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, orvosokat, tanárokat, üzletembereket és újságírókat, ami miatt az ankarai kormányzatot számos nemzetközi bírálat érte.

A 2016-os puccskísérlettel kapcsolatban 289 per indult, és ezek nagy részét már le is zárták.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Nem alkalmazható az ingyenes újságra vonatkozó fővárosi rendelet
2021. január 27.

Nem alkalmazható az ingyenes újságra vonatkozó fővárosi rendelet

A Kúria az indítványban felhozott érvek alapján úgy ítélte meg, hogy a rendelet 5. § (4) bekezdése vonatkozásában az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelésének elmaradása, súlyosabb hátrányt okozna, mint az alkalmazási tilalomra irányuló kérelem elutasítása.

A koronavírus hatása a munkaerőpiacon
2021. január 27.

A koronavírus hatása a munkaerőpiacon

Lehet, hogy a legaltech cégek még ragaszkodnak az irodahelyiségeikhez, de a járvány miatti távmunkavégzés lehetővé tette, hogy tehetséges szakembereket alkalmazzanak szerte a világon. A tehetséges munkavállalók országos vagy akár globális elérhetősége azonban valószínűleg megnövekedett versenyt jelent majd mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára.