Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés egyhangúlag, 168 igen szavazattal elfogadta egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosítását.
A Trócsányi László igazságügyi miniszter által beterjesztett törvény nyolc jogszabályt – köztük foglalkoztatási, nyugdíjjal, egészségbiztosítással kapcsolatosakat – módosított.
A kilépés után az Egyesült Királyság állampolgárai harmadik országbeli állampolgároknak minősülnek, megállapodás hiányában pedig tagállami hatáskörré válik a kilépés előtt tartózkodási jogot szerzettekre vonatkozó jövőbeni szabályozás kialakítása.
A most elfogadott jogszabállyal megteremtették annak a lehetőségét, hogy a kilépés előtt a szabad mozgás és tartózkodás jogát élvezők a kiválás után is Magyarországon tartózkodhassanak kedvezményes szabályozás keretében. A brit állampolgárok és családtagjaik 3 év előzetes tartózkodást követően nemzeti letelepedési engedély megszerzésére lesznek jogosultak a lakhatásra, megélhetésre és egészségügyi biztosításra vonatkozó feltételek vizsgálata nélkül.
A képviselők lehetővé tették, hogy a Brexit előtti jogszerzés esetén az ellátásokat továbbra is a szociális uniós rendeletek követelményeinek megfelelően folyósítsák, azaz az Egyesült Királyságba történő közvetlen nyugdíjfolyósítás lehetőségét is választhatja a jogosult.
A törvény a rendezetlen brit kilépés időpontjában lép hatályba, életbe lépésének napját a külügyminiszter az időpont ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!