Versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el a bíróság az MVM számlázási gyakorlata miatt
Versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el a bíróság az MVM számlázási gyakorlatával kapcsolatban – közölte a GVH csütörtökön.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 12 és 14 év közötti gyermekek legfeljebb egy évig lehessenek előzetes letartóztatásban, a 14 éven felüliek viszont továbbra is két évig – javasolja a parlament alkotmányügyi bizottsága.
Az új, július 1-jén életbe lépő büntető törvénykönyv (Btk.) alapján az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, 12. évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek.
A büntetőeljárási szabályok szerint fiatalkorú előzetes letartóztatását csak különösen súlyos bűncselekmény miatt lehet elrendelni. Arról, hogy az előzetes letartóztatást javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben kell-e letölteni, a bíróság dönt.
A 14 éven felüliek jelenleg két évig lehetnek előzetes letartóztatásban. Korábban a parlament ezt egy évre szállította volna le az új Btk. hatályba lépésével egy időben, és ugyancsak egy évig tartó előzetes letartóztatást tett volna lehetővé a büntethetővé váló 12 és 14 év közöttieknél. Őket azonban ezalatt csak javítóintézetben lehet majd fogva tartani.
Az alkotmányügyi bizottság viszont most – a büntető tárgyú törvények módosításával – azt javasolja, hogy a 14 éven felüliek ezután is két évig lehessenek előzetesben, a 12 és 14 év közöttiek pedig legfeljebb egy évig.
(Forrás: MTI)
Versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el a bíróság az MVM számlázási gyakorlatával kapcsolatban – közölte a GVH csütörtökön.
Időszerűség, szakmaiság és kiegyensúlyozott ítélkezési tevékenység jellemezte a Szegedi Törvényszék és a Szegedi Ítélőtábla tavalyi munkáját – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal elnöke csütörtökön.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!