Transparency: Továbbra is Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama

Megőrizte tavalyi pozícióját Magyarország az Európai Unió tagországai között a Transparency International (TI) berlini központja által közreadott Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perception Index – CPI) 2023-as rangsorában. Büszkeségre azonban koránt sincs ok: hazánk egymás után másodszor lett utolsó az uniós tagállamok között, és világviszonylatban is csupán egyetlen helyezést tudott előre lépni, jelenleg a 76. helyen áll a 180 országot értékelő listán. Az európai uniós pénzek lehívása érdekében meghozott korrupció elleni és jogállamisági intézkedések, bár vannak köztük előremutatóak, önmagukban nem tudják helyreállítani a jogállamot és felszámolni a rendszerszintű korrupciót – derül ki a TI Magyarország jelentéséből, amelyet a CPI eredményekkel együtt, január 30-án mutattak be Budapesten.

Magyarország ismét az EU sereghajtója 

A Transparency International Berlinben működő Titkársága 29. alkalommal készítette el az államokat a közszektort érintő korrupcióval szembeni védettségük szerint rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI). Magyarország 2023-ban 42 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán. Ezzel a 180 országot rangsoroló felmérésben 2022-es pontszámának megőrzése mellett, egy helyet javítva, a lista 76. helyén végzett.   

A korrupció elleni teljesítmény tekintetében hazánk már második éve sereghajtó az Európai Unió tagállamai között. A lecsúszás folyamatos: míg 2012-ben Magyarország az Európai Unió 19. helyén állt, öt évvel ezelőtt már csak Görögország és Bulgária nyújtott gyengébb korrupció elleni teljesítményt. Ezután Magyarország az európai uniós országok sereghajtói pozícióját több formációban foglalta el: 2020-ban – Bulgáriával és Romániával – hármas holtversenyben végzett az utolsó helyen, majd előbb Románia, később pedig Bulgária hagyta le hazánkat. A visegrádi országok jóval Magyarország előtt járnak. Csehország 57 ponttal az Európai Unió 16. helyén áll, Lengyelország és Szlovákia pedig a 19. helyen osztozik 54-54 ponttal. 

A Magyarországgal szomszédos országok korrupcióval szembeni ellenállóképességének alakulása változatos képet mutat. A hosszú évek óta utolérni kívánt Ausztria tavaly 29 ponttal előzte meg hazánkat. A Magyarországgal határos országok a 2010-es évek derekától Magyarország előtt járnak a korrupcióval szembeni védettség tekintetében: az 56 pontos Szlovénia 14, az 54 pontos Szlovákia 12, míg az 50 pontos Horvátország 8 ponttal szerzett több pontot 2023-ban, mint Magyarország. A Szerbia és Magyarország között kialakult „történelmi barátság” a CPI eredményekben is visszaköszön: a két országot tavaly mindössze 6 pont választotta el egymástól, míg a szintén szomszédos Ukrajna Szerbiával megegyező, 36 pontos eredményt ért el.  

A Transparency International Berlinben működő Titkársága (Transparency International Secretariat – TI-S) a Korrupció Érzékelési Index legfrissebb globális adatai kapcsán rámutat: egyértelmű összefüggés áll fenn a korrupció kiterjedtsége és az igazságszolgáltatás függetlensége között. A TI-S a jogállamiság helyzetét vizsgáló nemzetközi felmérések alapján megállapítja: az igazságszolgáltatás függetlensége világszerte hanyatlik. A World Justice Project által összeállított Rule of Law Index felmérésben alacsony pontszámot elérő országok a Korrupció Érzékelési Index rangsorában is gyengén teljesítettek, ami rávilágít az igazságszolgáltatás hatékonysága és a korrupció közötti egyértelmű összefüggésre. A TI Berlinben működő Titkársága szerint a tekintélyelvű és félautoriter rendszerekben az igazságszolgáltatás részrehajlása hozzájárul ahhoz, hogy a korrupt elkövetők büntetlenek maradjanak. 

„A korrupció mindaddig virágozni fog, amíg az igazságszolgáltatás nem képes hatékonyan fellépni az elkövetőkkel szemben, akár a kormányokkal való konfliktus árán is. A politikai vezetőknek teljes mértékben ki kell állniuk a törvények betartása és a korrupció elleni küzdelem mellett, és garantálniuk kell az intézmények függetlenségét” – mondta François Valérian, a Transparency International globális elnöke. 

Mérlegen a mérföldkövek  

A TI Magyarország a szokásos, a korrupciós helyzetképet bemutató éves jelentésében részletesen értékelte a jogállamiság állapotát, a közbeszerzések rendszerét, a korrupciónak a gazdaságra gyakorolt hatását és áttekintést adott Magyarországnak az uniós forrásokhoz való hozzáféréséről. 

A Jelentés jogállamiságról szóló fejezete megállapítja: az Európai Unió által támasztott feltételek („mérföldkövek”) nyomán létrejött Integritás Hatóság, és a mellette működő Korrupció Ellenes Munkacsoport (amelynek a TI Magyarország is a tagja) hatásköri deficittel küzd, és csak igen korlátozott jogosítványokkal rendelkezik. Kiemeli továbbá, hogy a hatalomnak a nyilvánossággal szemben táplált elutasító reflexei érdemben nem változtak attól, hogy a kormány – az EU nyomására – visszavonta a közérdekű adatok hozzáférhetőségének néhány kirívóan súlyos akadályát.  

Ezzel szemben az Orbán-kormány más úton-módon nehezíti meg a közérdekű adatok megismerhetőségét: megerősítették az üzleti titkok védelmét, továbbá a legsúlyosabb jogkorlátozások nemhogy változatlanul érvényben maradtak, de 2023 decemberében újabb, közel féltucat nyilvánosságkorlátozó rendelkezés lépett életbe.  A Jelentés a vagyonnyilatkozatok sok évtizede futó abszurd drámájának újabb felvonásaként értékeli azt, hogy a 2022-es reformok még a kiindulóhelyzetnél is rosszabb eredményt hoztak: a nyilatkozatot tevőnek nem kell feltüntetnie az általa használt lakóingatlant, és a jövedelmeket is csak értékkategóriák szerint kell megjelölni.  

Az Európai Bizottság 2023 decemberében 10,2 milliárd eurót szabadított fel a Magyarországnak járó kohéziós alapból az igazságügyi reformcsomagra hivatkozva, amely több, a bíróságok függetlenségét kirívóan csorbító rendelkezést is hatályon kívül helyezett. A Bizottság által kikényszerített igazságügyi reform mégis alkalmatlan a bíróságok autonómiájának a helyreállítására, ahhoz ugyanis a jogállam újbóli felépítésére lenne szükség. A legfőbb gond az, hogy a reform elkésett. A NER 14. évében a bíróságok is egyre nehezebben tudják kivonni magukat a kormány befolyása alól. 

A Jelentés a szuverenitásvédelmi törvényt és a február 1-jén felálló Szuverenitásvédelmi Hivatalt az adófizetők rengeteg pénzét felemésztő, szükségtelen és Alaptörvény-ellenes kormányzati kezdeményezésnek tartja.  

Nagy korrupció, szerény gazdasági teljesítmény 

A Jelentés gazdasági fejezete megállapítja: az Európai Unióban 2023-ban – az előző évekhez hasonlóan – továbbra is erős az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nagyságával mért gazdasági teljesítmény és a Korrupció Érzékelési Indexben elért pontszámok közötti összefüggés.  

„Magyarország az Európai Unió legkorruptabb, ugyanakkor szerény gazdasági teljesítményt nyújtó tagállama” – mondta a Korrupció Érzékelési Index friss eredményeinek és az ahhoz kapcsolódó Jelentésnek az ismertetésekor Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezetője. Az egy főre jutó GDP tekintetében hazánk csak Bulgáriánál, Romániánál és Horvátországnál áll jobban, miközben a többi visegrádi ország jobban teljesít nálunk. Martin József Péter hozzátette: „Az, hogy az EU nyomására elfogadott korrupció elleni törvények legjobb esetben is felemásra sikerültek, nem a véletlen műve, hiszen a folyamatos pávatánccal az Orbán-kormány elsődleges célja az uniós forrásokhoz való minél teljesebb hozzáférés, nem pedig a jogállam helyreállítása és a korrupció visszaszorítása”. 

Hosszú éveken át, egészen 2023-ig a magyar gazdaságra rendkívül magas beruházási ráta volt jellemző, ez azonban csak látszólag jó hír. A befektetések GDP-hez viszonyított magas szintje ugyanis a régiós országokkal összevetve szerény gazdasági teljesítménnyel és gyatra termelékenységgel párosult.  

Nem sikerült hatékonyabbá tenni a közbeszerzési rendszert 

A Jelentés közbeszerzésekkel foglalkozó fejezete megállapítja: sem a rendszerszintű korrupció mérséklését célzó intézkedések, sem az elapadó uniós források miatt pangó beruházások nem hoztak egyelőre fordulatot a hazai közbeszerzési piacon, mely a közpénzek politikai alapú szétosztásának egyik fő eszközévé vált az utóbbi években.  

A TI Magyarország szerint még a (szuper)mérföldkövek maradéktalan teljesítése sem oldana meg minden rendszerszintű problémát a közbeszerzések tekintetében. Bár az egyajánlatos közbeszerzések aránya csökken, ez önmagában nem elegendő a piaci feltételek helyreállításához, például a koncentráció mérsékléséhez. Nem kecsegtet jelentős eredményekkel a piaci verseny fokozására létrehozott kormányzati cselekvési terv sem, és továbbra is számos hiányosság tapasztalható a közbeszerzési adatok közzétételének gyakorlatában. 

Az uniós források döntő hányada befagyasztva maradt 

Bár az igazságszolgáltatást érintő reform eredményeképpen tavaly év végén 10,2 milliárd euró elérhetővé vált Magyarország számára, az Európai Unió által különböző forrásokból biztosított pénzügyi keret jelentős része, összesen több mint 21 milliárd euró (ideértve a Helyreállítási Alapból elvileg rendelkezésre álló kedvezményes hitelkeretet is) zárolva marad mindaddig, míg az Orbán-kormány nem teljesíti maradéktalanul az Európai Unió  által szabott jogállamisági és korrupció elleni feltételeket, valamint nem tartja be az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltakat olyan, a Bizottság által továbbra is problémásnak ítélt területeken, mint az akadémiai szabadság, a szexuális kisebbségek jogainak védelme és a menekültügy kezelése. 

(transparency.hu)