Trócsányi: bármilyen Brexitnél fontosak maradnak a jogi kapcsolatok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nagyon fontos Nagy-Britannia és Magyarország további zavartalan jogi együttműködése, függetlenül attól, hogy milyen irányt vesz a brit EU-tagság megszűnésének folyamata (Brexit) – mondta Londonban Trócsányi László.

Az igazságügyi miniszter a nap folyamán tárgyalt brit hivatali partnerével, David Gauke-kal, valamint Natalie Evans bárónővel, a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza vezetőjével – aki e minőségében a kabinet tagja -, és Bob Neill-lel, az alsóház igazságügyi bizottságának elnökével, a parlament brit-magyar baráti csoportjának vezetőjével.

Megbeszélései után Trócsányi László az MTI-nek elmondta: a két ország jelenlegi együttműködése kiterjed a polgári jog, a családjog, a kereskedelmi jog és a büntetőjog területére egyaránt. Tekintettel a Nagy-Britanniában élő nagy létszámú magyar közösségre, valamint az erőteljes kereskedelmi és igazságügyi kapcsolatokra, a két ország ezeken a területeken „ezer szállal kötődik” egymáshoz – tette hozzá.

Az igazságügyi tárca vezetője kifejtette: a következő időszakban számos szakmai területen – például a diplomák, szakképesítések kölcsönös elismerésének ügyében – kérdések vetődnek majd fel. Az Egyesült Királyság és az EU majdani kapcsolatrendszerét körvonalazó, a múlt heti soron kívüli EU-csúcson elfogadott politikai nyilatkozat kijelöl ugyan bizonyos irányokat, de részleteket nem tartalmaz, ezért a megbeszélések egyik hangsúlyos eleme az volt, hogy Magyarország érdeke a Londonnal meglévő jelenlegi együttműködési szint megőrzése, és az, hogy ne legyen visszalépés egyebek mellet olyan területeken, mint a családjog vagy a büntetőjog – mondta Trócsányi László.

Hozzátette: tárgyalásai során David Gauke brit igazságügyi miniszter és Bob Neill, az alsóház igazságügyi bizottságának elnöke egyaránt megerősítette, hogy az Egyesült Királyság is érdekelt a mostani szoros kapcsolatok fenntartásában.

Elmondta: tárgyalásain a közvetlen szakmai kérdések mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Királyságban élő magyarok jogosultságai nem csorbulhatnak, ahogy ezt egyébként a soron kívüli EU-csúcson szintén elfogadott kilépési megállapodás is elismeri.

Trócsányi László a brit igazságügyi tárca vezetőjével emellett megbeszélést tartott a bírósági igazgatási rendszerről is. A magyar igazságügyi miniszter beszámolt arról, hogy Magyarországon létrejön az önálló, elkülönült közigazgatási bírósági rendszer, amelynek igazgatásában az igazságügyi miniszternek is szerepe lesz.

Tárgyalásain szóba került, hogy a londoni alsóház december 11-én szavaz a Brexit feltételrendszerét tartalmazó kilépési megállapodásról. Trócsányi László beszámolója szerint partnerei elmondták: ha a parlament a megállapodást nem fogadja el, a továbbiak szempontjából meghatározó lenne, hogy milyen többségű az elutasítás. A brit tárgyalópartnerek úgy gondolják, hogy ha csekély többség szavaz nemmel az egyezményre, akkor lenne lehetőség a Brexit-folyamat folytatására, nagy többségű elutasítás azonban bizonytalan helyzetet teremtene.

Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány készít-e készenléti terveket arra az eshetőségre, ha a kilépési megállapodást a brit parlament elveti, Trócsányi László úgy fogalmazott: a magyar kormány európai uniós tematikájú ülésein a Brexit mindig napirenden szerepel, és a kormány felkészül arra, hogy nem várt eseményekre is reagáljon. Több különböző forgatókönyvre készülnek háttéranyagok, mivel legalább három-négy megoldás elképzelhető, arra a nem kívánatos esetre pedig, ha a brit parlament leszavazná a Brexit-megállapodást, nemcsak Magyarországnak, hanem az összes európai országnak fel kell készülnie – mondta az igazságügyi miniszter.

Hozzátette: a magyar kormány teljes elkötelezettséggel vallja, hogy az Egyesült Királyságban élő magyarok helyzetének védelmét a kilépési megállapodás elutasítása esetén is biztosítani kell.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.