Ügyészség: nem volt bűncselekmény a vezérkari főnök szóbeli parancsa


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ügyészség közleményében azt írta, hogy ismeretlen személy szolgálati visszaélés bűntette és alárendelt megsértésének bűntette miatt tett feljelentést, amelyhez két hangfájlt is csatolt. A feljelentő azt sérelmezte, hogy Böröndi Gábor altábornagy május 5-én a szentendrei laktanyában tartott vezetői értekezleten a parancsnoki gépjárművezetők olyan kiképzését rendelte el, amelynek célja - a feljelentés szerint - a fizikai és lelki bántalmazás volt, és amelyet szabálytalanul úgy hajtottak végre, hogy megsértették a katonák emberi jogait és méltóságát - olvasható a közleményben. A Központi Nyomozó Főügyészség…

Az ügyészség közleményében azt írta, hogy ismeretlen személy szolgálati visszaélés bűntette és alárendelt megsértésének bűntette miatt tett feljelentést, amelyhez két hangfájlt is csatolt.
A feljelentő azt sérelmezte, hogy Böröndi Gábor altábornagy május 5-én a szentendrei laktanyában tartott vezetői értekezleten a parancsnoki gépjárművezetők olyan kiképzését rendelte el, amelynek célja – a feljelentés szerint – a fizikai és lelki bántalmazás volt, és amelyet szabálytalanul úgy hajtottak végre, hogy megsértették a katonák emberi jogait és méltóságát – olvasható a közleményben.

A Központi Nyomozó Főügyészség közlése szerint „a feljelentés-kiegészítés során beszerzett adatok alapján megállapítható, hogy a feljelentő által megalázónak vélt kiképzési feladatok a NATO szövetséges fegyveres erői által is alkalmazott kiképzési módszertan szerint kerültek összeállításra”.

A kiképzés célja – más katonák mellett – a parancsnoki gépjárművezetők harcképességének fokozása volt, valamint az, hogy a kiképzésen elsajátított ismereteket az érintettek a tényleges napi szolgálati feladataik során, a gyakorlatban is alkalmazni tudják – tették hozzá. „A katona szolgálati viszonya különleges közszolgálati jogviszony, amely – a honvédelmi szervezet feladatainak megvalósítása érdekében – az egyes alapjogok korlátozásának elfogadásával, valamint az élet és a testi épség kockáztatásával valósul meg” – jelezték.

Hangsúlyozták, hogy a parancs kiadása a jogszabályi rendelkezések alapján jogszerű volt. „Önmagában az a körülmény, hogy a parancs a kiképzési feladat végrehajtásával érintett állomány tagjait az esetlegesen a megszokott napi tevékenységüktől eltérő fizikai és pszichikai megterhelésnek tette ki, bűncselekmény elkövetésének egyszerű gyanúját nem alapozhatja meg” – írták. A parancsnoki gépjárművezetők harcászati kiképzése a kiképzési terv keretein belül, szakmailag megalapozott módszerek szerint történt, és az is kiemelendő, hogy ugyanezen módszereket alkalmazták – és alkalmazzák – több alakulat személyi állományának képzése során is – fogalmaztak.

Mindezek alapján a Központi Nyomozó Főügyészség az elrendelt feljelentés-kiegészítés alapján lefolytatott vizsgálata során azt állapította meg, hogy nem történt bűncselekmény, ezért a feljelentést elutasította – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2019. szeptember 25.

A törvény a bántalmazott mellett áll

A családtagok, barátok vallomása, vagy a szomszédok által tapasztalt események is elegendőek lehetnek ahhoz, hogy a bántalmazót utolérje a törvény. A kapcsolaton belüli erőszak tényállása szakít a régi vélekedéssel: nem kell, hogy vér folyjon. A törvény adta lehetőségekről az OBH beszélgetett dr. Frech Ágnessel, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnökével.
2013. május 23.

A jó ügyvéd egyben jó sakkjátékos

Az embernek multifunkcionálisnak kell lennie; különösen igaz ez egy vidéki ügyvéd esetében, de bárhonnan nézzük is a „szakmai emberlétet”, csakis a megbízhatóság, a munkabírás és a humorérzék arányos esszenciájával lehetünk sikeresek – vonja meg három évtizedes pályafutása lényegét Németh Györgyi nagykanizsai ügyvéd, aki lokálpatriótaként szülővárosát mindvégig megtartotta magánpraxisa székhelyeként. A számos szakterületen kipróbált és elismert […]
2016. április 14.

Strasbourg – a kínzás tilalmának érvényesülése

Az alábbi írásban a kínzás tilalmának érvényesülését tekintjük át az Európai Emberi Jogi Bíróság jogalkalmazásának tükrében. Különösen, hogy a Strasbourgban tárgyalt számos ügyben jelenik meg ez a tilalom, többek között hazánkat is érintően.