Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Június 1-jével az új szabályzás több ponton is megkönnyíti a tartalmak hozzáférését és felhasználását, valamint megerősíti a szerzők és a jogosultak helyzetét.
A reform első lépéseként már tavaly megteremtették a digitális távoktatás szerzői jogi feltételeit – – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) pénteken.
A mostani módosítás többek között átláthatóbbá teszi a szerzők és az előadóművészek díjazására vonatkozó szabályozást, és tisztázza az internetes platformok felelősségét a felületükre feltöltött szerzői jogi tartalmak felhasználásával kapcsolatban. Emellett lehetővé teszi, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmények (például múzeumok, könyvtárak, levéltárak) a kereskedelmi forgalomban már nem elérhető műveket könnyebben tudják használni.
A jogszabályváltozás az uniós irányelvek átültetésével új, szabad felhasználási módot vezet be a szöveg- és adatbányászat tekintetében. Bevezeti a paródiakivételt is, amely azt jelenti, hogy egyes szerzői jogi tartalmak szabadon átdolgozhatók, „parodizálhatók” lesznek az eredeti mű alkotójának engedélye nélkül is.
A közleményben idézték Pomázi Gyulát, a hivatal elnökét, aki azt mondta, hogy a szerzői jogi rendszer igazságosságának előmozdítása a nagy internetes platformok térnyerése miatt vált szükségessé. Az új szabályok révén a nagy szolgáltatók a rajtuk keresztül elért szerzői jogi tartalmak, vagyis zenék, videók után fizetnek majd az alkotóknak. A törvény új rendelkezései alapján egyértelművé válik az is, hogy a nem üzleti célú zenefelhasználások után a feltöltőknek nem kell fizetniük – jelezte az elnök.
Fontos változás a sajtókiadói jog bevezetése is – folytatták. A digitális hírfogyasztás növekedése miatt ugyanis az egyre jelentősebb online hirdetési bevételek jelenleg nagyrészt a nagy internetes platformokhoz jutnak. A jogszabályváltozás révén a kiadók kizárólagos jogokat kapnak kiadványaik online felhasználásánál.
A szerzői jogi törvénymódosítás mellett szintén fontos változást jelent a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövegének megerősítéséről szóló törvény elfogadása” – írták. A megállapodás ratifikálásával Magyarország részese lett a földrajzi árujelzők modernizált nemzetközi oltalmi rendszerének. A magyarországi termelők ezután hatékonyabb eljárás keretében szerezhetnek nemzetközi oltalmat az eredetmegjelölések mellett a földrajzi jelzésekre is – olvasható az SZNTH közleményében.
(MTI)
