Újra megszavazták hulladékgazdálkodási törvényt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Miután az Alkotmánybíróság visszadobta a korábbi törvényjavaslatot, hétfőn a testület döntésében foglaltaknak megfelelően szavazta meg azt az Országgyűlés.

A körforgásos gazdaságra való átállást, az illegális hulladéklerakók felszámolását, a hulladékot illegálisan elhelyezők szigorúbb büntetését, a visszaváltási rendszer kialakítását és a hulladékgazdasági tevékenység racionalizálását szolgáló jogszabályi módosítások hozzájárulnak az ország természeti kincseinek megóvásához és az ország megtisztításához is – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, Steiner Attila.

Az Alaptörvénnyel összhangban

A hulladékgazdálkodási feladatok hatékonyabb ellátása és koordinálása új koncessziós modellben valósul meg, amelyben az állam által meghatározott feladatokat – a hulladék összegyűjtésétől egészen annak hasznosításra történő előkezeléséig – egy magánszereplő fogja elvégezni. A koncessziós társaságnak vállalnia kell, hogy teljesíti az Európai Unió által meghatározott, évekre lebontott hulladékgazdálkodási célszámokat, elvégzi a szükséges beruházásokat, miközben a családok rezsiköltségei sem emelkednek.

Az elfogadott szabályozás maradéktalanul eleget tesz az Alkotmánybíróság döntésében foglaltaknak azzal, hogy részletes eljárásrendet tartalmaz, amely az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban rögzíti, hogy az értékkel rendelkező hulladék tulajdonosa részére kompenzációt szükséges nyújtani a hulladék átadásakor. Ezek a rendelkezések biztosítják, hogy a koncessziós rendszerben sem éri hátrány a hulladék tulajdonosait amiatt, hogy a hulladékuk kezelését – választási lehetőség helyett – azt kizárólag a koncesszornak kell, hogy átadják – hangsúlyozta Steiner Attila.

Öt év szabadságvesztés veszélyes hulladékért

A hulladék újratermelődésének megakadályozását szolgálja az illegális lerakás szigorú szankcionálása. Márciustól a jogsértőket a kormányhivatalok szervezetén belül létrejövő hulladékgazdálkodási hatóság – más szervekkel együtt – szigorúan büntetheti. Az illegális szemetelőknek pénzbírságot kell fizetniük, a jelentős mennyiséget meghaladó hulladék elhelyezéséért három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható lesz, a veszélyes hulladék vagy különösen jelentős mennyiségű hulladék elhelyezéséért pedig akár öt év szabadságvesztésre ítélhető az elkövető.

Az italcsomagolásra vonatkozóan az állam kötelező visszaváltási díjas rendszert alakít ki és működtet a jövőben. Az üveg és műanyag palackok, valamint a fémdobozok vásárlásánál betétdíjat kell majd fizetni, amely a kiürült csomagolás automatás vagy kézi visszaváltó helyeken történő visszaváltásánál teljes mértékben visszajár. Ez ösztönzi az italcsomagolási hulladékok minél nagyobb arányú visszagyűjtését és azokból újra csomagolás előállítását. Ezáltal Magyarország jelentős lépést tesz az uniós irányelveknek megfelelés felé és csökkenhet a lerakott vagy nem elkülönítetten gyűjtött értékes hulladék mennyisége, ami lehetővé teszi az anyagkörforgás és az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás megteremtését.

(MTI)

---