Újra megválasztották Áder Jánost


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Még öt évre köztársasági elnökké választotta Áder Jánost az Országgyűlés hétfőn.


A Fidesz-KDNP jelöltje 131 szavazatot kapott a titkos voksoláson. A baloldali ellenzék által támogatott Majtényi László volt ombudsmanra 39-en szavaztak.

Áder Jánost a második fordulóban választotta ismét államfővé a parlament, miután az első kör – kétharmados támogatás híján – eredménytelen volt. A második szavazáson már csak az számított, ki kap több voksot.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Az Országgyűlés a rendszerváltás óta hetedik alkalommal választott köztársasági elnököt.

Az államfő hétfőn a parlamentben, a köztársaságielnök-választást megelőző beszédében számot adott az eltelt öt esztendőben végzett munkájáról.

Felidézte, hogy 2012-ben azt ígérte, államfőként mindig a magyar érdekek és értékek szószólója lesz.
Kijelentette: az öt éve is vallott értékek alapján kívánja az államfői munkát végezni.

Arról is beszélt, hogy a köztársasági elnök alaptörvényből következő külpolitikai mozgástere lehetőséget ad régóta húzódó vitás kérdések megoldására, lezárására is. Erre példaként felelevenítette a Tomislav Nikolic szerb elnökkel 2012-ben folytatott budapesti tárgyalását, amelyen felvetette az 1944-45-ös bácskai vérengzéseket és a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös döntést, Tomislav Nikolic pedig úgy reagált, hogy elérkezett a megbocsátás és a megbékélés ideje. A szerb államfővel kötött budapesti elvi megállapodás után 2013-ban született meg a szerb parlament döntése, amely elítélte a második világháború végén elkövetett atrocitásokat, majd Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen – idézte fel Áder János, hozzátéve, hogy néhány hónap múlva pedig a szerb kormány hatályon kívül helyezte a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös határozatot.

Felszólalásában kitért arra is, hogy eddigi elnöki munkájában kiemelt helyen szerepelt a jövő generációk iránti felelősség, hiszen „épített és természeti környezetünkért viselt felelősségünk közös”, parlamenti, kormányzati ciklusokon is átnyúlik. 
  
Áder János beszédében köszönetet mondott Majtényi Lászlónak, a baloldali ellenzék köztársaságielnök-jelöltjének is, hogy vállalta a megmérettetést.

 

Majtényi László az elnökválasztás előtt elmondott beszédében hangsúlyozta: olyan alkotmányt tart szükségesnek, amelyet népszavazás erősít meg, amely kifejezi a társadalom vitában álló csoportjainak közös értékeit, és békét teremt.

Abban összegezte programját, hogy mindenkinek jobb intézmények, mint emberek uralma alatt élni. A volt ombudsman megköszönte az őt jelölőknek, hogy hitet tettek rendszerkritikus programja mellett.

Majtényi László elviselhetetlennek nevezte a szegénységet és úgy ítélte meg, hogy a korrupció maga alá gyűrte az államot. 

A bevándorlásról szólva Majtényi László azt fogalmazta meg, hogy „morálisan és alkotmányosan csak az a politika igazolható, amely a szülőföldjükről elűzöttekre úgy tekint, mint a miénkkel azonos méltóság hordozóira”. Machiavellit idézve azt mondta, „ha a fejedelem ellenséget keres, akkor tegnap a migráns, ma a rossz oligarcha, holnap a Soros, holnapután pedig te magad leszel az ellenség”.     

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 6.

Különleges ingatlanok a piacon – Hogy lehet eladni egy víztornyot?

Sokan fantáziálnak arról, hogy dombházban, kastélyban vagy épp egy régi vízimalomban élik le az életüket és akad néhány elszánt ember, aki meg is valósítja ezt. A különleges ingatlanok mindig rejtenek kockázatot, hiszen nem lehet a bevált receptek szerint felújítani, korszerűsíteni, berendezni vagy épp eladni. Ez utóbbi szakértőjével, a különleges ingatlanok értékesítésében nagy tapasztalattal rendelkező Korompay Ritával, a GDN Ingatlanhálózat Völgyvidék – Etyek irodájának tulajdonosával beszélgettünk.

2024. szeptember 6.

Jegyzőkönyvvezető hiány a fővárosi bíróságokon?

Nincs elég jegyzőkönyvvezető a fővárosi bíróságokon, ezért a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője szeptember 1-jétől priorizálási rendszert vezetett be a Büntető Kollégium Elsőfokú Csoportjában, a módszert pedig a kerületi bíróságoknak is ajánlotta.