Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Újraindult az a büntetőper, amelyben Simon Gábort, az MSZP volt elnökhelyettesét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával, valamint közokirat-hamisítással vádolja az ügyészség.
Az elsőfokú eljárást azért kell megismételni, mert változott a bíró személye. Csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken a bíró a korábbi eljárás jegyzőkönyveit ismertette.
Simon Gábor ellen 2014-ben indult nyomozás, amely 2016-ban vádemeléssel zárult. Az ügyészség szerint a volt politikus 2008 és 2012 között vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, valamint az államtitkári tisztségéért kapott bevételeit tüntette fel, miközben Svájcban, majd Ausztriában nyitott bankszámláin ismeretlen forrásból származó, több száz millió forintnak megfelelő devizát helyezett el. Simon Gábor 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt helyezett el egy grazi és egy svájci bankban, és ezekről az összegekről ott saját vagyonaként nyilatkozott – tartalmazza a vádirat.
Az is nyilvánosságra került, hogy Simon Gábor egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók voltak. A gyanú szerint a hamis útlevéllel történő bankszámlanyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el „Gabriel D” névaláírással.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint Simon Gábor rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, amely után nem fizetett szja-t és egészségügyi hozzájárulást, amivel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Simon Gábor a 128 millió forintot az ellene indult eljárás kezdetén megtérítette.
A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádol.
(MTI)
A parlament 157 igen szavazattal és 24 tartózkodás mellett elfogadta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítását. Továbbá nemzetközi egyezményekről, valamint a veszélyhelyzet meghosszabbításával kapcsolatban hozott határozatot az Országgyűlés hétfőn.
2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.
Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
