Utcajogász: Önkényesek voltak az önkényesen elfoglalt lakások kiürítésére vonatkozó szabályok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság az Utcajogász alkotmányjogi panasza nyomán kimondta, hogy alaptörvény-ellenes a bírósági végrehajtásról szóló törvény azon része, amely nem biztosít halasztó hatályt az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése ügyében hozott végzéssel szembeni fellebbezésnek.

Az Utcajogász ügyfelét az elsőfokú bíróság gyorsított eljárásban úgy kötelezte az általa bérbe vett lakás elhagyására, hogy a kilakoltatási döntés előtt semmilyen lehetősége nem volt vitatni az ellene felhozott állításokat. A lakó csak akkor értesült arról, hogy lakáskiürítési eljárás indult, amikor már megszületett a bírósági döntés, és a végrehajtó felszólította, hogy két napon belül hagyja el a lakást. A lakó hiába fellebbezett a döntés ellen, a kilakoltatási végzést a fellebbezéstől függetlenül végrehajtották volna. Végül úgy döntött, nem várja meg a kilakoltatást, önként költözött ki az ingatlanból. A másodfokú bíróság – tíz hónappal később – az Utcajogász ügyfelének adott igazat, aki igazolni tudta, hogy nem önkényesen, épp ellenkezőleg, a tulajdonosok hozzájárulásával költözött a lakásba.

Az Utcajogász ügyfelének kilakoltatása nem a bíróságok hibája volt. A kilakoltatás azért volt lehetséges, mert a Végrehajtási törvény szabályai visszaélésekre adnak lehetőséget.

A törvény szerint azt, aki önkényesen (tehát hozzájárulás nélkül) foglalt el egy lakást, nem kell nyilatkoztatni az ellene indított eljárás során. A kilakoltatási döntés anélkül meghozható, hogy a lakó vitatni tudná az ellene felhozott állításokat. Így természetesen az sem derül ki, ha az illetőnek például érvényes lakásbérleti szerződése van. A szabály szerint a bérlőről lényegében bármikor bármit állíthat a tulajdonos, az érintett személy csak akkor fog értesülni az eljárásról, amikor a bíróság felszólítja, hogy pár napon belül hagyja el otthonát. A problémát súlyosbítja, hogy habár lehet a kilakoltatási végzés ellen fellebbezni, a fellebbezés nem halasztja el a döntés végrehajtását, azaz a kilakoltatást.

Az Utcajogász Egyesület 2021 óta kiemelten foglalkozik a bírósági végrehajtás problémáival. A Végrehajtási Projekt keretében a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a törvény sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot. Az indítvány arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermekes családok esetében a tisztességtelen kilakoltatás egyben a gyermekek azonnali állami gondozásba vételét, ideiglenes hatályú elhelyezését, azaz a család szétszakadását is jelentheti. Az Utcajogász állításaival szemben Varga Judit igazságügyi miniszter a bíróságnak benyújtott véleményében megvédte a Végrehajtási törvény szabályait. A miniszter arra hivatkozott, hogy az indítványban állított alapjogi sérelmek megalapozatlanok, a szabályozás pedig megfelel az alkotmányos követelményeknek.

Az Alkotmánybíróság 2023. június 6. napján meghozott döntésében alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Végrehajtási törvény 183. § (1) bekezdés második mondatát. Ez a szabály zárja ki, hogy a kilakoltatási végzés ellen benyújtott fellebbezés elhalassza a kilakoltatást. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy előbb hajtják végre a kilakoltatást, minthogy a lakó egyáltalán vitatni tudná a kilakoltatás törvényességét.

A testület a jövőre nézve, 2024-től kezdődően semmisítette meg az alaptörvény-ellenes jogszabályt. Indokolása szerint az Alkotmánybíróság lehetőséget kívánt adni “a jogalkotónak arra, hogy az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránt olyan eljárást alkosson meg, mely egyszerre szolgálja a tulajdonosi jogok kiemelt védelmét, illetve eljárási eszközökkel biztosítja az intézménnyel való visszaélésből, illetve a tévedésből fakadó jogsérelem kizárásának lehetőségét.”

Az Utcajogász Egyesület üdvözli az Alkotmánybíróság döntését. A döntéssel összhangban pedig szakmai megkereséssel fog fordulni az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy olyan szabályok kerüljenek a Végrehajtási törvénybe, amelyek az Utcajogász jogsegély-szolgálatán tapasztalt problémákra is választ adnak.