Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vádat emelt a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség tizenegy férfival szemben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épületének tavaly januári megrongálása miatt – közölte a fővárosi főügyész hétfőn.
Ibolya Tibor közleményében azt írta: műemlék megrongálása miatt a kerületi ügyészség büntetővégzés meghozatalát indítványozta.
A tizenegy vádlott – 31 és 59 év közötti férfiak – három társukkal az Állami Számvevőszék tevékenységét kifogásolták, és ennek kifejezésére 2018. január 17-én a kora délutáni órákban a számvevőszék V. kerületi, Apáczai Csere János utcai székházához mentek. A műemléki védettség alatt álló, állami tulajdonú épület falára narancssárga festéket öntöttek, majd azt ecsetekkel szétkenték. A székház falán mintegy 2 méteres magasságig, illetve a járdán festékfoltok képződtek, amelyek eltávolítása az épületen állagsérelemmel járt – írta a főügyész. Hozzátette: az okozott kár meghaladja a 3,2 millió forintot.
Az ügyészség a Pesti Központi Kerületi Bíróságon azt indítványozta, hogy a bíróság tárgyalást mellőzve, büntetővégzéssel szabjon ki egy vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetést, tíz társával szemben pénzbüntetést.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
