Vádat emeltek hamis védettségi igazolványok gyöngyösi kiállítása ügyében Koronavírus


Vádat emelt a koronavírus idején Gyöngyösön kiállított hamis védettségi igazolványok ügyében a Heves Vármegyei Főügyészség: 57 embert vádoltak meg a járványhelyzet alatt elkövetett különböző visszaélésekkel – közölte a vádhatóság csütörtökön.

A közlemény szerint az ügy két fővádlottja – egy ápolónő és egy önkéntes segítő – 2021 első felében egy gyöngyösi háziorvosi rendelőben dolgozott.

Az önkéntes 2021 májusában rávette az ápolónőt, hogy pénzért a körzeti orvos tudtán kívül, de annak jogosultságait felhasználva az átoltottságra vonatkozó valótlan adatokat rögzítsen az elektronikus egészségügyi információs rendszerben. Azt követően az önkéntes segítő hamis, papír alapú igazolásokat állított ki az igénylőknek, akikkel egy gyöngyöstarjáni férfi tartotta a kapcsolatot.

Így 69 ember jutott védőoltás nélkül védettségi igazolványhoz, ők fejenként több tízezer forintot fizettek a hamis papírokért. A két egészségügyi dolgozót és a gyöngyöstarjáni férfit védettségi igazolással való, többrendbeli visszaéléssel – a férfit ezen felül vesztegetéssel -, a háziorvos munkatársait kötelességszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolják. További 54 ember ellen védettségi igazolással való visszaélés bűntette a vád.

A főügyészség a férfi és több más vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

A mesterséges intelligencia jelenlegi állása és jövőbeli hatásai

Az AI Index világszerte elismert mint az egyik legmegbízhatóbb és legtekintélyesebb forrás, amelyet a mesterséges intelligencia fejlesztésének nyomon követésére alapítottak – a Stanfordi Egyetem Emberközpontú Mesterséges Intelligencia Intézete (HAI) gondozásában 2024. április 15-én megjelent hetedik jelentése a 2023-as adatok és trendek alapján.

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.