Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtottak be vádiratot Schadl György és 21 társa, köztük Völner Pál ellen a Fővárosi Törvényszéken – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn.
A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta – közölték.
Schadl György vezetői pozíciójából, valamint a Völner Pállal fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyására hivatkozással hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük – írta a főügyészség. A vádirat a 22 vádlott egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza.
A nyomozó főügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – Schadl Györgyöt 10 év, Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200 millió, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre ítélje, mindkettőjüket 10 évre tiltsák el a közügyektől, a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozásoktól pedig végleg. Az ügyészség vagyonelkobzást is javasol velük szemben a jogtalan gazdagodásuk erejéig. Azt is javasolták, hogy – beismerés esetén – négy vádlott letöltendő szabadságvesztést és pénzbüntetést; tizenöt felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy ember pedig pénzbüntetést kapjon.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!